Váci SzC Madách Imre Technikum és Szakképző Iskola
Gödöllő

2024. Szemptember 1.

1.   BEVEZETÉS

1.1.        A házirend célja, feladata

 

A házirend az iskola önálló belső jogforrása. A szakmai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését.

Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira az iskola teljes területén, illetve az iskolai rendezvényeken. Az iskola tanulóira és dolgozóira a házirenden kívül érvényes az iskola szervezeti és működési szabályzata valamint pedagógiai programja is, és minden olyan belső iskolai szabályzat, amely rájuk vonatkozik.

A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola minden tanulójára, pedagógusára, dolgozójára érvényes a magyar jogrendszer valamennyi hatályos szabálya. Különösen érvényes rájuk a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti.

 

1.2.        A házirend időbeli és térbeli hatálya

 

A házirend betartása kötelező minden, az iskolával jogviszonyban – tanulói vagy felnőttképzési - álló tanulóra, oktatóra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is, továbbá bizonyos kérdésekben a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is.

Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket a szakmai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

A házirend a nevelőtestület és a diákság közös akaratából, a diákönkormányzat és a szülői közösség egyetértésével, a tantestület elfogadó határozatával született meg, Gödöllőn. Az eddigi szabályozás az új házirend elfogadásával hatályát veszti.

 

2.   A MŰKÖDÉS RENDJE

2.1.   Az iskola székhelye:

 

          2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 3.

 

 

2.2.        Az intézmény munkarendje

 

Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat.

A tanuló tanítási idő alatt (elméleti és gyakorlati oktatásra is vonatkozóan) az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök/igazgatóhelyettes/igazgató írásos engedélyével lehetséges. A telephelyre való távozás és nagyszünetben a 18. évüket betöltött tanulók számára a kilépés a diákigazolvány felmutatásával történik.

Óra- és szünetrövidítést rendkívüli esetekben az igazgató rendelhet el.

A szakképző intézmény sajátosságait tartalmazó intézményi munkarendet a melléklet tartalmazza.

 

2.3.        Tanítási rend

 

1. Iskolánkban a tanítás 8:00 órakor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legalább 7 óra 50 percre kell beérkezniük.
2. Azon tanulóknak, akiknek az órarendje eltér az előző pontban említettől, az első tanórájuk előtt legalább 10 perccel kell megérkezniük.
3. A tanítási órák védelmében, azok a tanulók, akiknek nincs órájuk, 8.00 - 14.10-ig az iskola előterében várakozhatnak. A tanteremben a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak. Becsengetés után a pedagógus felügyeletével vonul a terembe az osztály. Az óra elején és végén feláll az osztály.
4. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg.

5   A tanulók maguk döntik el, hogy a szünetet az iskola udvarán vagy a folyosón töltik el.

6. Egy tanítási napon egy osztály maximum két témazáró dolgozatot írhat. A pedagógus kötelessége, hogy szándékát jelezze a tanulók felé. A pedagógus kötelessége, hogy a megírt dolgozatokat két tanítási héten belül kijavítsa és ismertesse az eredményt a tanulókkal, biztosítsa a lehetőséget az értékelt dolgozat megtekintésére. Ha a pedagógus ezt a határidőt elmulasztja, a jegyet már csak a tanuló beleegyezésével írhatja be a Kréta naplóba.
7. A felnőttképzésre külön munkarend vonatkozik.
8. A tanári ügyelet előzetes jelentkezés és írásbeli beosztás szerint történik.
9. A szakképző intézmény sajátosságait tartalmazó tanítási rendet a melléklet tartalmazza.

 

2.4.        A tanítási órák rendje:

 

A tanítási órák belső rendjét az oktató határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban.

A szakképzési munkaszerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről.

 

2.5.         Az egyéb foglalkozások rendje

 

Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel – a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az előző tanév májusában kell jelentkeznie, az új beiratkozóknak pedig a tanév legelején és a jelentkezés egy tanévre szól. A csoport indulása a megfelelő minimális létszám (8 fő) elérésének függvénye. Az egyéb foglalkozások között minimum 10 perc szünetet kell tartani.

Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá.

 

A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A könyvtár használati rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Az iskolában tanítási idő után – az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével – iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 22 óráig befejeződik, valamint, hogy oktató felügyelete mellett történik.

Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását – az oktató(k) felügyeletével – a rendezvényt szervező osztály végzi.

Az egyéb foglalkozások – fakultáció, szakkör, versenyfelkészítés, érettségi felkészítő, tehetséggondozó és felzárkóztató stb. foglalkozások – szakképző intézmény sajátos rendjét a melléklet tartalmazza.

 

2.6.        Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai

 

Minden tanuló köteles a villamos energiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni.

Az iskola épületében, a tornaterem öltözőiben tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni.

Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják az oktatót az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe, gyakorlati oktatás helyiségeibe csak az oktató engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni.

A gyakorlati termekben a tanuló köteles tisztán, rendben tartani munkahelyét és eszközeit. A gyakorlati foglalkozások közötti szüneten kívül a termet rövid időre csak az oktató engedélyével hagyhatja el.

Kicsengetés után az óraközi szünetekben a meghatározott szaktantermek, gyakorlati termek ajtaját zárva kell tartani.

A tanórák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják. Az oktatók és a diákok ezt a jogot kötelesek tiszteletben tartani. A diákok kulturált magatartása alapfeltétele annak, hogy tevékenységükben ne zavarjanak másokat.

A tanulók a tantermek rendjét és az utánuk jövők elvárásait tiszteletben tartva tartózkodhatnak a tantermekben. A szemetes, piszkosan otthagyott tantermeket a tanulócsoport köteles kitakarítani.

A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után – a pedagógus felügyeletével – azokban a tantermekben, ahol nem folyik délutáni/esti oktatás, a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. A tantermek órarendje az ajtón kifüggesztve található.

Az épület bizonyos helyiségeinek (pl. informatikai eszközzel ellátott termek, férfi és női mosdó) és azok berendezési tárgyainak rongálása esetén a házirend vonatkozó szabályai mellett az adott helyiségre vonatkozó, azok ajtaján és belső terében kifüggesztett speciális rendelkezések (beleértve az eszköz pótlását és a kártérítési felelősséget is) is érvényesek.

Az iskola oktatási helyiségeit a tanítás befejezését követő időszakban zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével lehet.

Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az igazgató írásos engedélyével, amelynek egy példánya – szállítójegyként – a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán, illetve az intézményvezető-helyettesnél le kell adni.

Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat.

A szakképző intézményhez kapcsolódó területek használatának rendjét a melléklet tartalmazza.

 

2.7.        Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja

 

Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő/gondviselő az online felületen az iskola által számára – szülői jogon – biztosított jelszó használatával beletekinthet, továbbá a lezárt napló szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon hitelesített papír alapú másolatát is megtekintheti az iskola tanári helyiségében az osztályfőnökkel megbeszélt időpontban, illetve a fogadóórán.

Az iskola írásbeli tájékoztatási kötelezettségeinek egy részét is az elektronikus naplón keresztül teljesíti. Az osztályfőnök az elektronikus napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről legalább öt nappal az esemény előtt.

 

3.   A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

3.1.   Általános szabályok

1. A házirend megszegése fegyelmi büntetést von maga után, amelynek érvényesítése az osztályfőnök jogköre. Fegyelmi eljárást a nevelőtestület tagjai is kezdeményezhetnek az osztályfőnökön keresztül.
2. Rendkívüli óra elrendelése igazgatói jogkör. Élhet vele az igazgató, ha adott tantárgyból az éves óraszám nem megfelelő, vagy nem látható ok miatt (pl. időjárás) elmaradt órákat pótolni kell.
3. Tilos a testékszer, ékszer fülbevaló és karóra viselete testnevelés órákon, gyakorlaton és minden olyan foglalkozáson, ahol balesetveszélyes és azt a munkavédelemmel megbízott személy, írásban elrendeli.
4. Az iskola létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak egyéb előírásokat, amelyek a házirendben nincsenek rögzítve, de a tanulóknak be kell tartaniuk. (pl.: tanműhelyek, számítógépterem, könyvtár, konditerem, stb.). Az említett szabályzatok a helyszínen kerültek kifüggesztésre.
5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola területét csak osztályfőnöke (távolléte esetén az osztályfőnök-helyettes, igazgatóhelyettes vagy az igazgató) szóbeli vagy írásos engedélye alapján hagyhatja el, az erre rendszeresített nyomtatvánnyal. A szóbeli engedélyt az arra jogosult a főportán szolgálatot teljesítő személyen keresztül (tehát nem a diák útján) adja meg és a portás az eseménynaplóban rögzíti.
6. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni. A tárgyak megtekintése és visszaigénylése ugyancsak a portán történik. A szorgalmi idő végéig őrizzük a tárgyakat.
7. Az iskola területén, iskolai rendezvényeken és az iskola által szervezett iskolai rendezvényeken (kirándulás, múzeumlátogatás, színházlátogatás, szakmai bemutatón, stb.) tilos dohányozni, szeszes italt és kábítószert fogyasztani.
8. Tanítási órán tilos étkezni, italt fogyasztani és rágógumizni, valamint bármilyen eszközön zenét lejátszani és hallgatni. Tilos a pedagógus előzetes beleegyezése nélkül bármilyen eszközzel a tanórán hang-képfelvételeket készíteni és azokat nyilvánosságra hozni.
9. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget az olyan káreseményért, amely bizonyíthatóan a működési körén kívül eső okból következett be vagy a károsult elháríthatatlan magatartásából ered.
10. A tanulók az iskola parkolóját nem vehetik igénybe, kivéve, ha engedéllyel rendelkeznek.
11. Az iskola területére csak az oktatással összefüggő eszközöket hozhat be a tanuló.
12. Az iskola területén érték, és vagyonvédelem céljából biztonsági kamerák működnek. A felvételek tárolása és kezelése az adatvédelmi törvényeknek megfelelően történik.
13. Az illendő öltözködés szabályai: Lányoknak legalább térdig érő szoknya viselése, fiúk atlétában ne járjanak, illetve lányoknak a top viselete nem megengedett. Az iskolai ünnepségeken az iskolai nyakkendő, fehér ing sötét nadrág vagy szoknya viselete kötelező.

 

3.2.        Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok

 

Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért.

Tiltott és használatban korlátozott tárgyak szabályai a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés alapján:

 

3.2.1 Tiltott tárgyak köre

 

a szakképző intézménybe illetve kollégiumba nem vihető be:

2003. a) a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X.28.) Korm. Rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszköz,
2004. b) azon tárgy, amelynek birtoklása

- a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben, vagy

- a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglaltak szerint büntetendő, vagy

1. c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék.

(pl. a szúró-, vágóeszköz vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék ütés erejét, hatását növelő eszköz, gázspray, fegyverutánzat, sokkoló-, alkohol, tudatmódosító szerek.)

 

A felsorolt eszközöket az oktatók elkobozhatják

 ezen tárgyak

- leadása, tárolása az igazgatói titkárságon történik a cselekmény súlyától függően a hatóság egyidejű értesítése és jegyzőkönyv felvétele mellett

- visszaadása a szülőnek történik

- az iskola az elkobzott eszközök állapotáért felelősséget nem vállal és 30 napon túl nem köteles tárolni sem ezeket

 

A tanuló részére a birtoklás és használat igazgató, valamint oktató általi engedélyezése

A birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyt az igazgató adhatja meg, vagy igazgatói jóváhagyással az oktató, majd a tanulmányi rendszerben rögzítik (vagy az oktató vagy az igazgató)

1. a) a birtoklás és a használat célját,
2. b) az engedély érvényességének időtartamát (tanórán, foglalkozáson, tanítási év), továbbá
3. c) birtokolható tárgyat

A vonatkozó előírások betartását az iskolavezetés ellenőrzi. Az igazgató az ifjúságvédelmi felelős és az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó, valamint az osztályfőnökök útján tájékoztatja a tanulókat a szabálysértések és a bűncselekmények (pl. garázdaság, engedély nélküli kép és hangfelvétel) következményeiről.

 

Átmeneti rendelkezések:

- a saját érdekében a tanuló a mobilján a nevét és osztályát feltüntetheti

- az iskolába érkező tanuló a mobilját kikapcsolja

- amíg a Fenntartó által biztosítandó zárható szekrények megérkeznek, a tanórai foglalkozás elején a kikapcsolt készüléket a diák tanári asztalra/asztalon lévő dobozba behelyezi

- a tanóra végén a tanulók visszakapják a készülékeket és viszik magukkal a következő órára, ahol ugyanígy járnak el, a telefon végig kikapcsolt állapotban van

- figyelem: a tanulók az eszközöket szünetben sem használhatják!  Amelyik tanuló nem így cselekszik, akár órán, akár szünetben: először osztályfőnöki intőben utána igazgatói intőben legvégső esetben fegyelmi eljárásban részesül.

-az oktatók részére az igazgató engedélyezi, hogy a foglalkozásokon oktatási céllal a tanulóknak visszaadják a készülékeket a szükséges időtartamra, azzal a kitétellel, hogy az oktatónak a Kréta rendszerben a használat tényét rögzíteni kell (ezt is a rendelet írja elő) A tanóra tulajdonságainál van egy jelölőnégyzet, " IKT támogatott óra" ezt célszerű majd bejelölni.

- segítségkérés az oktatókon és/vagy a titkárságon keresztül kérhető.

 

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 33. §-a (1a) és (1b) bekezdése szerint a Kormány rendeletben meghatározza azon – a tanulói jogviszonyból, felnőttképzési jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges – tárgyak körét, amelyet a tanuló a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogra, az egészséghez való jogra, az oktatás zavartalanságának biztosítására, valamint a köz érdekére, közbiztonságra tekintettel a szakképző intézménybe

1. a) nem vihet be (a továbbiakban: tiltott tárgy), vagy
2. b) bevihet, azonban azt a tanítási nap folyamán csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha azt a szakképző intézmény
3. ba) igazgatója egészségügyi célból, vagy
4. bb) oktatója vagy pedagógusa pedagógiai célból

– a tanulmányi rendszerben a Kormány rendeletében foglaltak alapján rögzítettek szerint

 – az általa meghatározott időszakra engedélyezi (a továbbiakban: használatában korlátozott tárgy).

Az (1a) bekezdésben foglalt szabályok betartatásáért a szakképző intézmény igazgatója felel azzal, hogy a Kormány rendeletében, valamint a házirendben meghatározottak szerint gondoskodik a szabályok betartásának ellenőrzéséről, a tárgy átvételéről, őrzéséről, a tanuló, vagy egyéb személy részére történő visszaadásának rendjéről.

A tárgyak őrzésére – a tiltott tárgy kivételével – a Polgári Törvénykönyv általános, a szerződésen kívüli károkozásért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a szakképző intézmény nem felel.

 

3.2.2. Használatában korlátozott tárgyak köre:

 

Használatában korlátozott tárgynak minősül

1. a) a tanítási nap folyamán
2. b) a foglalkozások ideje alatt a kollégiumban,
3. c) a tanórák, a szakmai oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – minden évfolyamon a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internet elérésre alkalmas okos eszközök,

 

A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt és gépet, eseti engedély nélkül.

• A tiltott és használatában korlátozott tárgyak átvételének és visszaadásának szabályai

1) Ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló az intézmény területén házirend 3.2.1 (b) pontja szerinti tiltott tárgyat tart birtokában, akkor a szabályok betartását az oktató jogosult ellenőrizni azzal, hogy

1. a) felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában, és ezzel egyidejűleg
2. b) értesíti
3. ba) a nevelési-oktatási intézmény rendjének fenntartásában közreműködő személyt,
4. bb) az általános rendőri szervet, és
5. bc) a tanuló szülőjét.

(2) Ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló az intézmény területén

3. a) az házirend 3.2.1 (a) és(c)pontja szerinti tiltott tárgyat vagy
4. b) használatában korlátozott tárgyat engedély nélkül tart birtokában, akkor a szabályok betartását az oktató jogosult ellenőrizni azzal, hogy
5. ba) elsősorban felszólítja a tanulót a tárgy átadására,
6. bb) – amennyiben felszólítás ellenére a tárgyat nem adja át – felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott vagy használatában korlátozott tárgy nincs a birtokában.

(3) Ha a tanuló

3. a) az 3.2.1 (a) és (c)pontja tiltott tárgyat, vagy
4. b) használatában korlátozott tárgyat engedély nélkül birtokában tartja a tanítás vagy a kollégiumi foglalkozás időtartama alatt, azt a tanulótól a pedagógus átveszi.

A használatban korlátozott tárgyak igazgatói engedély nélkül nem lehetnek bekapcsolt és látható állapotban az intézmény területén.

A tanulóknak tanítási idő kezdetén le kell tenniük a kulccsal zárható szekrényükbe vagy olyan tárolásra alkalmas helyre, amely tanítási idő alatt is elzárható. Ez nem lehet a tanuló személyes ruházata.

Amennyiben nincs ilyen tárolásra alkalmas hely, akkor a tárgyat le kell adnia az intézmény által biztosított polcos, kulccsal zárható szekrénybe. Onnan tanítási idő végén az igazgató által megbízott oktató vagy helyettes adhatja vissza.

Akinél a tanítási idő alatt használatában korlátozott tárgyat találnak és engedély nélkül birtokolja, akkor azt a pedagógus elveszi és az elvételről jegyzőkönyvet vesznek fel:

1. időpont
2. tárgy típusa, állapota megjelölésével.

Az így elvett tárgyat csak a szülőnek adhatja vissza az intézmény.

A tanuló részére a birtoklás és használat igazgató, valamint oktató általi engedélyezése

A birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyt az igazgató adhatja meg, vagy igazgatói jóváhagyással az oktató, majd a tanulmányi rendszerben rögzítik (vagy az oktató vagy az igazgató)

1. a) a birtoklás és a használat célját,
2. b) az engedély érvényességének időtartamát (tanórán, foglalkozáson, tanítási év), továbbá
3. c) birtokolható tárgyat.

 

• Kártérítési felelősség

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási  intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg:

1. gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) − a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított − egyhavi összegének ötven százalékát,
2. ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér − a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított − öthavi összegét.

A szakképzési munkaszerződéssel gyakorlati oktatásban résztvevő tanulóra vonatkozó kártérítési szabályok:

A tanuló a szakképzési munkaszerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni.

A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.

A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője (iskola/gazdálkodó szervezet) − a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére – felelősségbiztosítást köteles kötni.

 

3.3.  Óvó-védő intézkedések

 

Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezen kívül informatikából, gyakorlati tárgyakból és testnevelésből balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amit a tanulók aláírásukkal igazolnak. A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati képzéshez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén megismételnek. A gyakorlati oktatás során az iskola gondoskodik a gépek, eszközök munkavédelmi törvényben megfogalmazott biztonságos üzembehelyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról, ennek részletes szabályait az iskola munka és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. A tanuló öltözködése, ékszerei, hajviselete stb. nem képezhet veszélyforrást én nem akadályozhatja a gyakorlati oktatást.

A rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Az oktatók a védő, óvó előírások figyelembevételével és igazgatói engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai oktatáshoz saját eszköz csak saját felelősségre vihető be.

A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – oktatói felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező.

Azokat az óvó-védő előírásokat, amelyeket – a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarenddel – a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Az előírásokat az iskola szakmai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

A gyakorlati tevékenységek, külső képzőhelyek (pl. tankonyha, nyári gyakorlat helyszíne) esetén az iskolai házirend és a képzőhely, gyakorlóhely házirendje egyszerre érvényesül, különös tekintettel a munkavédelmi előírások betartására (biztonság, eszközhasználat).

 

Rendkívüli járványügyi helyzet esetén az iskola speciális szabályok szerint gondoskodik az épületben tartózkodók és az oda belépők biztonságáról. A bejáratoknál és a folyosókon, tantermekben rendszeresen fertőtlenítés történik. A járványügyi rendelkezések betartása mellett a személyes kontaktus minimalizálása a cél, kiscsoportos foglalkozás kizárólag az iskolavezetés engedélyével, megadott helyen és előre egyeztetett időpontban történhet. A fertőtlenített terembe a takarítás után csak engedéllyel lehet belépni.

 

• Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában tartózkodás során be kell tartani:

 

A legfontosabb rendszabályok e körben következők:

• A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl. osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét a haladási naplóban kell dokumentálni.
• Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (testnevelés és sport, komplex természettudomány, informatika), az oktató köteles az első tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról.
• Minden gyakorlati foglalkozáson a szakterületnek megfelelő munka- és tűzvédelmi oktatást kell tartani és azt meg kell ismételni minden esetben, amikor az oktatás lényegi körülményei és eszközrendszere megváltoznak. A részletes szabályokat az intézményi munka- és tűzvédelmi szabályzat tartalmazza.
• A menekülési tervet és a rendkívüli esemény előfordulásakor követendő teendőket a veszélyhelyzeti cselekvési terv tartalmazza.
• Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken dohányozni, szeszes italt behozni és fogyasztani szigorúan tilos.
• Az iskola területén és közvetlen környékén, az iskola által szervezett rendezvényeken a bűncselekménynek számító tudatmódosító szerek, illegális drogok behozatala és fogyasztása szigorúan tilos.
• A tanuló ruházatának, testékszerének, körmének és az épületbe behozott használati tárgyainak (pl. táska, technikai eszközök) sem a saját, sem mások testi épségét nem szabad veszélyeztetnie.

 

• A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, a megszervezésükkel kapcsolatos eljárások:

 

• Az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel a rendszeres kapcsolattartás – az SZMSZ-ben foglaltak alapján – az iskolavezetés feladata.
• Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallás- és ortopédiai vizsgálat), egészségügyi alkalmassági követelmények vizsgálata, oltások előkészítése, valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok számára.
• A tanulók részvétele a vizsgálatokon kötelező.
• A vizsgálatokról előzetesen, és az azok során felmerülő megállapításokról a szülők értesítést kapnak.
• A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.
• A szakorvosi vélemény figyelembevételével az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, melyeken a részvétel kötelező.

 

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele

 

• A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az iskolában az igazgató által e feladatokkal megbízott oktató látja el, aki előzetes megbeszélés alapján mind a szülők, mind a tanulók rendelkezésére áll.
• A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott oktató és az iskolapszichológus, szociális segítő elérhetőségét, fogadóóráját az iskola információs csatornáin (faliújság, honlap, közösségi oldal) megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni.
• Szükség esetén, a hatás- és feladatkörébe tartozó esetekben az iskolai pszichológus (illetve alkalmanként a szociális segítő) is bekapcsolódik a felmerülő problémák megoldásába.

 

• Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén

 

• Minden tanév alakuló nevelőtestületi ülésén az oktatókkal, az első tanítási nap osztályfőnöki foglalkozásain a tanulókkal ismertetni kell az iskolai baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait.
• Az iskola területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkit ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet.
• Minden tanulónak biztosítani kell a szünetekben való mozgási lehetőséget.
• Az öltözőkbe a tanulók csak az előző osztály távozása után mehetnek be.
• Az iskolában a folyosói mozgás során a jobbra tartás szabályai szerint kell közlekedni.
• Elektromos eszközöket a tanulók csak oktató vagy más iskolai alkalmazott engedélyével és felügyeletével használhatnak.
• A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető oktatónak.
• A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe át kell kísérni vagy mentőt hívni.
• A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az osztályfőnök, vagy akadályoztatása esetén más érintett oktató tájékoztatja a szülőt.
• A tanulóbaleset tényét, körülményeit a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell jegyzőkönyvben rögzíteni.

 

3.4.  Szakmai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények

 

Iskolai kirándulásnak a szakmai programban rögzített, törvényi szabályozás betartásával szervezett kirándulás minősül.

A szakmai programban meghatározott tanulmányi kirándulásokon, amelyeket az iskola költségmentesen szervez, minden érintett tanulónak részt kell vennie. Indokolt esetben a szülő kérésére (pl. egészségügyi ok) az osztályfőnök adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. A felmentés megadásáról a szülőt értesíteni kell.

Osztálykirándulások az iskola éves munkatervében rögzített időpontokban lehetnek, ha az osztály tanulóinak szülei kezdeményezik és írásban vállalják költségeit. A kirándulást az igazgató a főigazgató jóváhagyásával engedélyezi.

A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő oktató(k) felügyelete alatt áll. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő oktató megengedi.

Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat (házirend előírásait) kell betartaniuk.

Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető, illetve a rendezvényen felügyelő oktatónak.

A tanulónak csak rendkívül indokolt – orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló – esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt, vagy a kötelező iskolai rendezvényről távol maradjon.

 

 

3.5.  Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás

 

Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként – a fenntartóval való egyeztetést követően – az iskola igazgatója dönt. A térítési díjakkal és tandíjakkal kapcsolatos szabályozásról a szakképzési centrum kancellárja dönt.

Térítési díjköteles:

• a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a szakképzési közfeladatok,
• a független vizsga,
• az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból tett második javító vizsga
• a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,
• a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga

Tandíjköteles:

• a szakképző intézményben a szakmai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,
• középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése,
• a tanulói jogviszony keretében a harmadik vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a harmadik vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. Ebből a szempontból kivétel az a szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés, például a szakképesítés-ráépülések. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a harmadik szakképesítés megszerzéséig.

 

Az étkezési térítési díjak megfizetésének egyes szabályai

Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó szolgáltató által kijelölt napjáig kell a kijelölt ügyintézőnél befizetni.

Adott napra megrendelt étkezési térítési díjat csak abban az esetben nem számolunk el, ha az étkezést a tanuló vagy szülője legalább egy nappal előre az étkezést biztosító szervezetnél lemondja.

 

3.6.        Az ösztöndíj, szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

 

A tanulók részére biztosított támogatások,nem alanyi jogú ösztöndíj odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus, az Útravaló program koordinátora és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt.

A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, továbbá akit az egyik szülője egyedül nevel, vagy akinek magatartási és tanulmányi munkája kiemelkedő.

 

3.7.  A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai

 

A tankönyvellátás rendjében tanévenként az alábbi területekre térünk ki:

• az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre, a jogosultság igazolásának módja (minden év januárjában),
• a tankönyvellátással összefüggő feladatok, határidők,
• a tankönyvellátásban közreműködők: igazgató, tankönyvfelelős, könyvtáros, munkaközösség vezetők, osztályfőnökök, oktatók.

A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy a szülők teljes körűen megismerjék a tankönyvhöz jutás lehetőségeit (tankönyvlista, árak, kedvezmények). A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

Az ingyenes tankönyvek az iskola könyvtári állományába kerülnek. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak.

Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet (beleértve a munkafüzetek, munkatankönyvek feladatainak kitöltését is) a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni.

 

3.8.   A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje

 

A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás – amennyiben ilyen rendelkezésre áll – tanulók közötti szétosztásának módjáról évente dönt az oktatói kar. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

A tankönyvtámogatásba beszámít a tartós könyvhasználat.

 

3.9.   Tantárgyválasztás

 

Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító oktatókról.

9-12. évfolyamon a második idegen nyelv választható, amennyiben a tanulócsoport létszáma eléri az indítható törvényi szintet.

 

Emelt szintű érettségi felkészítés választható a szakképző intézmény által meghirdetett tantárgyakból

A tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen, tizennyolcadik életévét betöltött tanuló esetén maga a tanuló, a szülő egyetértésével minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

 

3.10.     A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

 

A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell (beleértve a közösségi szolgálatot is).

A kivételes helyzetektől eltekintve a mulasztást kiskorú esetén a szülő (gondviselő), vagy nagykorú tanuló az osztályfőnöknek előzetesen, de legkésőbb a mulasztás napján telefonon vagy e-mailben köteles bejelenteni.

Ha az oktató megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. Mentőszállítás esetén gondoskodik kísérőről.

A szülő egy tanév folyamán gyermekének három tanítási nap hiányzását igazolhatja (óraszámtól függetlenül). Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat (ideértve a járványügyi okból igazolható 10 napot is). Igazolt véradás napjára a tanuló mentesül a tanítás alól. A nagykorú tanuló saját jogon igazolhatja a 3 napot, ezen felül hiányzást csak a kezelőorvos igazolhat.

 

Az osztályfőnök tanévenként egy tanítási napot igazolhat saját hatáskörben.

 

A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, következő osztályfőnöki órán, vagy legkésőbb az azt követő ötödik munkanapon be kell mutatnia osztályfőnökének. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az elmulasztott órák igazolatlannak minősülnek.

 

Nyelvvizsga letételére a tanuló egy tanévben három napot használhat fel. Két napot az írásbeli és a szóbeli vizsgákra, amennyiben bemutatja a vizsgaközpont által küldött behívót vagy igazolást, egyet pedig a vizsga előtti felkészülésre.

A gépjárművezetői engedély megszerzéséhez szükséges vizsgákra egy évben két napot vehet igénybe a tanuló, amennyiben a vizsgaközpont bélyegzőjével ellátott igazolást mutat be.

A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb – az előbb megjelölt időponttól számított – 8 napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló az elektronikus napló felületén a szülő aláírásával is ellátott igazolással, orvosi igazolással igazolhatja a mulasztását. Gyakorlati foglalkozásról történő mulasztás esetén a tanuló gyakorlati képzést folytató szervezetnek is bemutatja az igazolását. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el.

A tanuló mulasztása igazolt, ha

• távolmaradását naplószámmal ellátott orvosi igazolással, vagy kórházi zárójelentéssel igazolja, melyet a gondviselő tölt fel a KRÉTA felületre. Tanulószerződés keretében folyó gyakorlati oktatás folyamán táppénzre jogosító orvosi igazolás szükséges.
• hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol és ezt hivatalos dokumentummal (pl. értesítés, határozat) igazolja;
• előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az osztályfőnöktől, vagy az intézményvezetőtől.

Amennyiben az igazolás bármely esetben külön dokumentummal történik, a szülőnek azt is igazolnia kell.

Nagykorú tanuló esetén a mulasztások igazolásával kapcsolatban a szülőnek, gondviselőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket a nagykorú tanuló gyakorolja (a KRÉTÁ-ban megadott gondviselői hozzáféréssel).

Távolmaradásra 3 napig az osztályfőnök, ennél hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. Ha a tanóráról való távolmaradás az iskola vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja (pl. versenyen való részvétel, iskolai rendezvény), akkor a mulasztást az osztályfőnök igazoltnak tekinti. Oktató csak saját órájáról, foglalkozásáról szakmai, pedagógiai indokkal vagy az iskolaközösség érdekében előzetes egyeztetést követően engedheti el a tanulót, és igazolhat mulasztást az osztályfőnöknél.

A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás, stb.) függetlenül az utazás időtartamától az osztályfőnöknek kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt lehetőleg legalább egy héttel.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, egyéb foglalkozásról, az órát, foglalkozást tartó oktató a késés tényét, idejét a digitális osztálynaplóba vagy az egyéb foglalkozási naplóba bejegyzi. A késések időtartamát össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra, gyakorlati foglalkozás, egyéb foglalkozás teljes időtartamának megfelelő számú percet, igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, gyakorlati és egyéb foglalkozásról.

A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező, továbbá az előzetesen közösségi szolgálatra jelentkezőkre.

 

Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, igazolnia kell. A késés ideje összeadódik. Ha a tanuló az óráról 25 percnél kevesebbet hiányzik, akkor 25 percet írunk be, ha ennél többet akkor egy teljes órát írunk be igazolatlannak.   Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.  Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

Ha a tanuló tanulmányi- vagy sportversenyen vesz részt, hiányzását előre kikérővel, a verseny rendezői által adott eredeti igazolással igazolja. A rendszeresen sportversenyen résztvevő tanulónak, minden év szeptember 15-ig a sportegyesületi tagságát be kell mutatnia az intézmény vezetőjének

A tanuló szüleinek vagy gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérnie az iskola igazgatójától, amennyiben nem betegség miatt következik be a távolmaradás. Az igazgató az osztályfőnök véleményének bekérése alapján dönt a távolmaradás engedélyezéséről. Az engedélyt az iskola igazgatója indoklással elutasíthatja, ha a távolmaradás a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítését veszélyezteti.

Tanköteles tanuló esetében az első, a tízedik, a harmincadik, az ötvenedik igazolatlan óra után az osztályfőnök értesíti a szülőt, és az iskola gyermekvédelmi felelősét.

Az iskola értesíti a szülőt −kollégista tanuló esetében a kollégiumot is −, ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott. (Nem tanköteles tanuló estében 10 óra után).

Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire.

5 óra igazolatlan hiányzás után tanköteles tanuló esetében az iskola értesíti a szülőt, a kollégiumot, az illetékes gyermekjóléti szolgálatot és a gyámhatóságot is. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása egy félévben a tizenöt órát eléri, az előzőeken felül a szabálysértési hatóságot is értesíteni kell.

Ha tanköteles tanuló hiányzása eléri a 25 órát, akkor az iskola a szülő mellett ismételten értesíti a gyámhatóságot.

Öt igazolatlan óra elérése esetén a tanulót osztályfőnöki intésben, a tizedik igazolatlan óra elérése esetén igazgatói intésben, a huszadik igazolatlan óra elérése esetén nevelőtestületi intésben kell részesíteni. Az első igazolatlan óra elérése után az osztályfőnök a Kréta rendszeren keresztül, a tízedik igazolatlan óra elérése után pedig levélben értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőit a mulasztások tényéről. A szülőkkel való kommunikáció felülete a Kréta rendszer.

A szakképzési ösztöndíj folyósítása hat igazolatlan foglalkozás után megszűnik.

Nem tanköteles tanuló jogviszonya 30 igazolatlan óra elérése után megszűnik, amennyiben az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.

Az igazolt és az igazolatlan hiányzások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek:.

• az a tanuló, aki technikumi és szakképző iskolai képzésben vesz részt, igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 órát, és emiatt nem osztályozható, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tehessen
• az a tanuló, aki szakmai elméleti képzésben vesz részt, és mulasztása eléri tantárgyanként az évi óraszám 20 %-át, és emiatt nem osztályozható, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tehessen. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges.
• Az a tanuló, aki technikumi és szakképző iskolai képzésben vesz részt, igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri tantárgyanként az évi óraszám 30 %-át, és emiatt nem osztályozható, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tehessen.

 

Az oktatói testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.

 

Szakképző évfolyamon orvosi igazolást csak táppénzes papíron fogad el a gyakorlati képzőhely.

 

Ha a gyakorlati képzést szakképzési munkaszerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Azonban ha a tanuló mulasztása a húsz százalékot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről az oktatói kar a gyakorlati képzőhely javaslatára az intézmény szakmai programjában foglaltak alapján dönt.

Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatról:

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Azonban, ha igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, és az igazolatlan mulasztását pótolta, a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola oktatói kara dönt. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

A felnőttképzésre vonatkozó hiányzási és igazolási előírások a 12/2020. Kormányrendeletben foglaltakkal megegyeznek. A tantárgyak, modulok alóli felmentések beadásának határideje intézményenként eltérő lehet. Ennek időpontjait a szakképző intézmény a honlapján nyilvánosságra hozza legkésőbb szeptember 15.ig. A tanuló előzetes ismeretének beszámítása a hatályos jogszabályon alapul.

 

3.11.     A hetes kötelességei

1. A hetes megbízatása hétfőn reggel kezdődik és pénteken tanítás után ér véget.
2. Egy osztályban mindig két hetes van, ha egyik vagy mindkettő hiányzik, úgy helyükbe a névsorban utánuk következő tanulók lépnek.
3. A hetes gondoskodik a tábla tisztaságáról, krétáról és a terem szellőztetéséről.
4. A hetes az órát tartó szaktanárnak jelenti az osztály létszámát és a hiányzók személyét.
5. Ha az órát tartó tanár a becsengetés után 10 perccel nem érkezik meg, azt a hetesnek jelentenie kell a titkárságon.

A hetesek kiválasztása az osztályfőnök feladata.

 

3.12.     A diákkörök működésének szabályai

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, túrakör, művészeti csoport stb.

A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, oktató, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt.

Az egyes diákköri foglalkozások idejéről, helyéről és a foglalkozást tartó oktató(k) nevéről az iskola honlapján, hirdetőtábláján és a tanáriban kell az érdeklődőket tájékoztatni. A honlapon a foglalkozást tartó oktató nevét csak annak kifejezett hozzájárulása esetében lehet közölni. A foglalkozásokon részt vevő tanulók névsorát a foglalkozást tartó oktató vezeti és aktualizálja.

 

3.13.     Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje, a javítóvizsgák szabályozása

Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a képzési programok tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják.

A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola igazgatója határozza meg a jogszabály adta keretek között, és hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnökök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza a vizsga lebonyolítását megelőzően negyven nappal, a jelentkezési lap formátumának csatolásával.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához a házirend 3.9. alfejezetében felsorolt esetekben („A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások”) vagy ha a tanórai foglalkozások alól felmentették (magántanuló).

A tanuló az osztályozó vizsgára írásban jelentkezik a vizsga lebonyolítását megelőzően 20 nappal, az igazgatóhoz benyújtott jelentkezési lapon, mely az iskola honlapján is megtalálható.

A tanulmányok alatti összes vizsgát a hatályos jogszabályok (Szkt., 12/2020.Korm.Rendelet) előírásainak figyelembevételével szervezzük.

A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

• előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit, nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot;
• a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és az oktatói kar döntése alapján osztályozó vizsgát tehet (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át);
• külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét;
• felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés);
• tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból);
• más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték;
• a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt

 

Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban:

• Osztályozó vizsga a különbözeti vizsga kivételével évente 3 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban, júniusban és augusztusban.
• Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap.
• Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából vagy 2 tantárgyból tehető osztályozó vizsga. Három évfolyam anyagából ill. több tantárgyból csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.
• Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi.
• Az osztályozó vizsgára való jelentkezés kérelmét az április-júniusi vizsgaidőszakra január 31- ig; az augusztus-szeptemberi vizsgaidőszakra pedig május 1-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve.
• Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola oktatói kara határozza meg. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők, kérelemre a tanuló vizsga előtt írásbeli tájékoztatást kaphat.
• Az osztályozó vizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre engedélyt az igazgató adhat.
• Az osztályozó vizsga napján a tanuló kérelmére mentesülhet a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. Az írásbeli és a szóbeli vizsgára 1-1 nap felhasználása engedélyezhető. További 1 napot az előrehozott írásbeli érettségi vizsgára lehet igénybe venni. A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. A szakmai tantárgyakból az érettségivel, szakmai vizsgaleírással megegyező a számonkérés módja (alapesetben írásbeli és szóbeli/gyakorlati). Amennyiben az írásbeli vizsgán a tanuló nem teljesít legalább 12%-ot, szóbeli vizsgára nem bocsátható.

 

Kivételt képeznek ez alól:

• digitális kultúra – gyakorlati vizsga és szóbeli vizsga
• testnevelés – 9-10. évfolyamon csak gyakorlati vizsga, 11-12. évfolyamon elméleti és gyakorlati vizsga

 

Osztályozó vizsga előrehozott érettségi miatt:

• Az előrehozott érettségit a tanuló tanulmányi munkája mellett és nem helyette vállalja, ezért csak az osztályozó vizsga napjára és az írásbeli érettségi idejére kap felmentést az iskolalátogatás alól.
• Az osztályozó vizsgára való felkészülés nem ad felmentést más tantárgyak óráinak látogatása és az órákra való felkészülés alól!
• A tanuló az önként vállalt osztályozó vizsgára önállóan készül fel, és saját felelősségére jelentkezik, de szaktanára köteles tanácsot adni a felkészüléshez a tanulónak, amennyiben kéri.
• A tantárgyak részletes követelményrendszerét minden tanuló megtalálja a szakmai programban az iskola honlapján vagy a könyvtárban.
• Minden iskolánkkal tanulói jogviszonyban lévő diák számára a vizsga díjmentes.
• Előrehozott érettségi vizsga - a szakmai vizsga kivételével - legfeljebb három (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika), az Nkt.-ban meghatározott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony fennállása alatt, a szakképző intézmény szakmai programjában a jelentkező számára az adott vizsgatárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően, a szakképző intézményi tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév október-novemberi és május-júniusi vizsgaidőszakában is letehető.

 

Jelentkezés osztályozó vizsgára:

• Előrehozott érettségire és osztályozó vizsgára a megadott határidőig az iskola bármely tanulója beadhatja a jelentkezését, megfelelő indoklással, oktatója javaslatával és aláírásával az iskolában használt jelentkezési lapon.
• A jelentkezéseket az osztályfőnök a megadott határidőig összegyűjti, véleményét a megfelelő helyre felvezeti (nagyon figyelve az alább felsorolt kritériumoknak való megfelelésre és arra, hogy a tanulónak adott évfolyamból ne legyen korábbról érdemjegye), aláírja és leadja az iskolatitkáriba.
• A jelentkezés elfogadásáról a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Döntését határozatban közli a tanulóval és gondviselőjével (az augusztusi vizsgaidőszak esetén) június 15-ig. (Az áprilisi vizsgaidőszak esetén február 15 –ig)
• Az iskolatitkár összesíti minden vizsgaidőszakban a jelentkezéseket; az engedélyezett vizsgák összesítését átadja a munkaközösség-vezetőknek és az érintett osztályfőnököknek, akik aláíratják a tanulóval ennek tudomásul vételét.

 

Az engedélyezés feltételei:

Pozitív döntés csak abban az esetben várható, ha a tanuló az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

• az adott tantárgyból, amennyiben azt az iskolában tanulta, a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább jó (4);
• tanulmányi teljesítménye kiegyensúlyozott, tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,5 volt és nem bukott egy tárgyból sem;
• az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése;
• nincs igazolatlan órája az adott félévben;
• magatartása és szorgalma legalább jó;
• a fentiektől eltérő esetben egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt

 

A vizsga lebonyolítása a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet alapján:

• Az írásbeli osztályozó vizsga időtartama minden tantárgyból 60 Egy napon három írásbeli vizsgát lehet tenni.
• A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola oktatóiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az az oktató legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott tantárgyat tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.
• A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama 10 perc.
• Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.
• Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).
• Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben az esetben a vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát sikertelennek kell tekinteni, eredménye elégtelen.
• Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.
• A szóbeli vizsgát évfolyamonként más-más napon kell lebonyolítani. A felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt.
• Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.
• Az osztályozó vizsga nem ismételhető meg. Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie.
• Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.
• Az eredményhirdetés ideje legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó vizsganapját követő nap. Az eredményhirdetésig az oktatóknak titoktartási kötelezettsége van. Az eredményhirdetésen a megjelenés kötelező.

 

Felmentés óralátogatás alól:

• Ha a tanuló a tantárgyat osztályozó vizsgával teljesítette előrehozott érettségi indokával, mindaddig járnia kell az órákra, ameddig az adott tantárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát nem tett.
• Az előrehozott érettségi után a tanuló akkor látogathatja a tanítási órákat, ha ezt kérelmezi az iskola igazgatójánál, aki ezt engedélyezheti. A két tanítási nyelvű osztályokban a nyelvórák látogatása a középszintű érettségi letétele után is kötelező a szakmai programban leírtak szerint. (Kivételt képez az a tanuló, aki nyelvtudását felsőfokú C típusú nyelvvizsgával igazolja, akinek eredményét jeles szintű osztályozó vizsgaként fogadjuk el.). A B2 komplex nyelvvizsgával rendelkező tanuló (amennyiben a kimeneti követelmények ezt meghaladó szintet nem írnak elő) a nyelvórák látogatása alól kérelmére felmenthető.
• Ez alól kivétel a testnevelés tantárgy, mert az egészség védelme érdekében a testnevelés órákon való részvétel minden tanuló számára kötelező. Felmentés írásbeli kérelemre csak akkor adható, ha a tanuló élsportoló.
• Ha a tanuló a tantárgyat a sikeres előrehozott érettségi után nem kívánja tovább tanulni, az így keletkező „lyukas órákon” jogszerű tartózkodási helye a könyvtár, tanterem, illetve a folyosó. Az iskola épületét lyukas órán elhagyni – az utolsó tanítási óra kivételével – nem lehet.

 

Osztályozó vizsga hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók esetén:

• Amennyiben a tanulók dolgozatírásokról rendszeresen hiányoznak, témazáró dolgozataikat évente pótdolgozat írásával teljesíthetik. Ennek időpontját az oktatóval való egyeztetés során jelölik Nem tanköteles tanuló hiányzás miatti osztályozó vizsgát csak írásbeli kérelemre adott igazgatói engedély alapján tehet.
• Ha még így sem sikerül elegendő, a szakmai programban előírt számú érdemjegyet szerezni, a tanuló nem osztályozható.
• Az osztályozó vizsga időpontja a nem osztályozható tanulók esetében január utolsó hete az első félévi tananyagból. Az év végi osztályozó vizsgán a tanév teljes anyaga kerül számonkérésre a tanítási év végéig.
• Amennyiben ez nem sikerül, vagy a tanuló nem jelenik meg, a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát köteles tenni.

 

Különbözeti vizsga az igazgató döntése alapján bármikor tehető.

A különbözeti vizsgával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni:

• A különbözeti vizsgára a bizonyítvány benyújtásával kell jelentkezni. A vizsgaengedélyt az igazgató adja, és ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is, kivéve, ha valaki külföldi bizonyítvány alapján jelentkezik vizsgára.
• A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra illetőleg tananyag-elemekre terjed ki, amelyeket a tanuló az érvényes tantervből és bizonyítványból megállapíthatóan az előző osztály(ok)ban nem tanult.
• Ha a tanulónak tanulmányai folytatásához egynél több osztály vagy évfolyam anyagából kell különbözeti vizsgát tenni, akkor engedélyezhető számára az egy-egy osztályból a félévenkénti vagy az összevont különbözeti vizsga letétele.
• A vizsga ideje általában a szorgalmi idő vége vagy az év
• A vizsgáztató tanárok lehetőleg annak az osztálynak az oktatói legyenek, amelyben a sikeres vizsga letétele után a tanuló folytatja tanulmányait.
• A vizsga lebonyolítása az osztályozó vizsgára előírtak szerint történik.
• A különbözeti vizsga díjtalan és nem nyilvános.
• A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a vizsga eredményét a tanuló bizonyítványába, a naplóba és a törzskönyvbe is be kell A külföldi bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani, és a jegyzet rovatba be kell jegyezni a különbözeti vizsga eredményét.

 

Javítóvizsga szabályzata

• Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozó vizsgán szerzett elégtelent.
• A javítóvizsgára utasított tanuló vizsgát csak az igazgató által megállapított napon
• A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. A vizsga előtt legalább 30 nappal független vizsgabizottság kérhető.
• A vizsga idejét az igazgató közzéteszi az iskola honlapján (minden év augusztus 15-31. között)
• A javítóvizsga követelményeit az iskola honlapján elérhetővé kell
• A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása vagy szabálytalanság miatti eltiltás évismétlést von maga után.
• A tanuló bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt.
• A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javító vizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javító vizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie.
• A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani.
• Az írásbeli vizsga (időtartama tantárgyanként 60 perc lehet). Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. Az írásbeli dolgozatot nem a tanulót tanító tanár javítja.
• A szóbeli vizsgát az iskola oktatóiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára nem lehet az az oktató, aki a tanulót előzőleg megbuktatta. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, a tantárgynak megfelelő szakos vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. Ha a bizottság létszáma bármilyen okból csökken, a vizsgát fel kell függeszteni a harmadik tag megérkezéséig.
• A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására az idegen nyelv kivételével 20 percet kell biztosítani. A feleletek maximális időtartama 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzata a két felelet százalékos átlaga lesz. Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).
• Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája sikertelen és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát sikertelennek kell Az önhibán kívül indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére, más esetben a vizsga nem ismételhető meg.
• A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközössége által elfogadott értékelési rendszer szerint történik.
• A javítóvizsga díjmentes a vizsgázó számára.
• A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó vizsganapját követő napon.

Az osztályozó-, javító és különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell kiállítani.

 

Ágazati alapvizsga szabályzata

• Az ágazati alapvizsga a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát.
• Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.
• A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja.
• Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol.

 

4.  A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI

 

• A tanulók jutalmazásának elvei és formái

 

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, szakmai, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az intézmény és a szakképzés jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, oktatói testületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A tanulók jutalmazására a tanulók gyakorlati képzőhelye is javaslatot tehet, illetve részt vehet a tanulók jutalmazásában. Ezekben az esetekben a gyakorlati képzőhely javaslata alapján a jutalmazásról az oktatói testület dönt. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.

Az igazgatói és az oktatótestületi dicséretet nyilvánosságra kell hozni. Ez történhet az iskolai hirdetőtáblán, az iskola honlapján, osztályfőnöki órán, tanévzáró ünnepélyen, illetve nevelőtestületi értekezleten. A dicséretről és a kihirdetés módjáról a szülőt értesíteni kell.

 

Jutalmazási lehetőségek

1. Kiemelkedő tanulmányi munkáért, sport és közösségi tevékenységért kitüntetésben, dicséretben, jutalomban részesülhetnek a tanulók a tanévvégén.

-    Minden osztályban maximum 2 fő

-    Szalagavatón a végzős osztályok közösségi munkáért maximum 2 fő

2. A tanulók vagy tanulói közösségek magatartásában, szorgalmában, tanulmányi munkájában elért eredményeket jutalmazzuk.

-    Tanórai dicséret: a használatban lévő osztálytükörbe kell vezetni;

-    Szaktanári dicséret: valamely tantárgyból elért kiemelkedő eredményért;

Osztályfőnöki dicséret:

-    Folyamatosan jól végzett munkáért;

-    Közösségi munkáért;

-    Iskolai versenyen elért 1-5. helyezésért.

Igazgatói dicséret:

-    Megyei versenyen elért 1-10. helyezésért;

-    Rangos, magasabb szintű rendezvényeken kiemelkedő teljesítményért;

-    Három osztályfőnöki dicséretért

-    Körzeti versenyen elért 1-5. helyezésért.

Nevelőtestületi dicséret:

-    Országos versenyen elért 1-10. helyezésért;

-    Legalább két megyei 1-10. helyezésért;

-    Három igazgatói dicséretért;

-    Három szaktárgyi dicséretért (félévkor, év végén);

-    Folyamatosan végzett kiemelkedő közösségi munkáért.

Madách emlékplakett:

-    Végzős, több éven keresztül, kiemelkedő eredményt elért tanulóknak

-    Tanévenként 2 fő részére (iskolatípusonként 1-1 fő)

 

4.2.         A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

 

Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – a tanulmányok teljesítését ide nem értve – folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni.

A fegyelmező intézkedések és a fegyelmi eljárás tekintetében a 12/2020(II.7.) Kormányrendelet XVIII. fejezetében leírtak szerint kell eljárni.

A fegyelmező intézkedések formái:

• szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás;
• osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás;
• igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás;
• oktatói testületi figyelmeztetés
• fegyelmi eljárás megindítása

 

Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettarányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni.

A fenti fegyelmező intézkedések gyakorlati képzőhely javaslatára is kiadhatók, illetve a gyakorlati oktatói fegyelmező intézkedés kiszabható.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:

• durva verbális agresszió,
• testi és lelki bántalmazás;
• az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, tudatmódosító szerek) iskolába hozatala, fogyasztása;
• a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás;
• az iskolai oktatók és alkalmazottak emberi méltóságának, az iskola jó hírnevének durva megsértése.

 

Büntetési fokozatok

1. Azt a tanulót, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget, az iskolai házirendet megsérti, vagy vállalt feladatát nem teljesíti, figyelmeztetésben, intésben kell részesíteni.

Elmarasztalás jár:

-   A házirend megszegéséért;

-   Tulajdon elleni vétségért;

-   Más testi épségének veszélyeztetéséért;

-   A vállalt feladatok hanyag végzéséért;

-   Igazolatlan mulasztásért.

Büntetési fokozatok:

- Szaktanári ill. osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés;

- Szaktanári ill. osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés;

- Osztályfőnöki intés

- Igazgatói figyelmeztetés, intés:

- Első fokozat, területért felelős igazgatóhelyettes aláírásával

- Második fokozat, igazgatói intés

- Nevelőtestületi fegyelmi eljárás alapján (ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a gazdálkodó szervezetet is)

- Megrovás,

- Szigorú megrovás;

- Áthelyezés másik osztályba, iskolába;

- Eltiltás az iskolában a tanév folytatásától; (tanköteles tanuló esetén nem alkalmazható)

- Kizárás az iskolából. (tanköteles tanuló esetén nem alkalmazható)

2. A tanuló (ill gondviselője) anyagilag is felel az általa okozott kárért.
3. A tanórai szaktanári figyelmeztetést a használatban lévő osztálytükörben kell rögzíteni, tantárgy, dátum jelöléssel.
4. Az osztályfőnöki illetve az igazgatói intőt a Kréta rendszerbe kell bevezetni dátum jelöléssel.
5. Igazgatói intés, súlyos vétség esetén, a fokozatok betartása nélkül is adható.
6. Fegyelmező intézkedésekkel, fegyelmi határozatokkal szemben a tanuló, kiskorú esetén a szülő fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az intézmény igazgatójának lehet benyújtani, 15 napon belül, aki 8 napon belül továbbítja, a Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályához.

 

Fegyelmi eljárást von maga után, ha a tanuló viselkedésével vagy egyéb módon

- az iskola hírnevét rombolja,

- az iskolát rossz színben tünteti fel,

az iskola területén vagy az iskolán kívül. Ez a médiára és egyéb platformokra is vonatkozik.

 

5.   A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

5.1.         A tanulók jogai

A szakképzés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit.

A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja a tanulói jogviszony fennállásáig.

A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően illetik meg a tanulót.

Az iskola minden tanulója jogosult a tanulók felkészítését szolgáló helyiségeknek és felszereléseinek használatára tanítási időben, tanórán kívüli foglalkozások során az iskola nyitvatartási ideje alatt. Munkaszüneti napokon való vagy az oktatási időn kívüli használathoz az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye szükséges. A helyiségeket és létesítményeket a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett vehetik igénybe. A helyiségek használata során minden esetben be kell tartani a munka- és tűzvédelmi, energiatakarékossági és vagyonvédelmi előírásokat.

A neveléshez-oktatáshoz való jog a tanuló alkotmányos joga.

 

A tanuló joga, hogy

• megismerni az iskola dokumentumait, a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg a házirendet. A dokumentumok egy példányát megtekintheti az iskola könyvtárában. A házirend egy példányát pedig a beiratkozáskor a szülő és a tanuló kézhez kapja. Használhatja a könyvtárban lévő jogi dokumentumokat.
• magánélethez való joga alapján barátságot ápolhat diáktársaival
• levelezéshez való jogát tiszteletben kell tartani. A névre szóló postai leveleket bontatlanul kapja meg a tanuló.
• biztonságos és egészséges környezetben tanulhasson
• a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
• a nevelési – oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére szociális kedvezményekben, társadalmi juttatásokban (ingyenes vagy kedvezményes étkezésben) és tankönyvtámogatásban, tanszerellátásban részesüljön a hatályos jogszabályok szerint.
• személyiségét, emberi méltóságát, vallási meggyőződését, nemzeti és etnikai hovatartozását, nemi identitását tiszteletben tartsák, (feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, vagy nem korlátozza társai tanuláshoz való jogát), vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak
• ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje
• a kötelező, választott és egyéb foglalkozásokon részt vegyen, a tanulmányi munkához és a számonkérésekre történő felkészüléshez megfelelő időt és segítséget kapjon
• teljesítményéről, eredményeiről rendszeres visszajelzést kapjon
• térítésmentesen vehesse igénybe az iskola létesítményeit (könyvtár, tornaterem, kondicionáló terem, informatika terem, stb.), eszközeit és egyéb kulturális szolgáltatásait
• kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön
• a jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, az oktatói kar, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet (a tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai, valamint a jutalmazás formái az iskola szakmai programjában kerülnek meghatározásra)
• hit- és vallásoktatásban részesüljön
• rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön
• személyesen vagy képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a diákönkormányzat munkájában, kezdeményezheti azok létrehozását. A tanuló tagja lehet az iskolai művelődési művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. Iskolai diákkörök működtetésére való igényét a tanuló szeptember hónapban az osztályfőnökénél jelezheti, aki okt. 1-jén tájékoztatja a lehetőségeiről
• hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz
• jog- vagy érdeksérelem esetén panasszal élhet az osztályfőnök, a diákönkormányzat és az iskola igazgatója felé, panaszára 15 napon belül érdemi választ kell kapnia
• szabadon véleményt nyilvánítsanak minden őket érintő kérdésről. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhetnek, az intézmény vezetőjétől. A képviseletet a diákönkormányzat vezetője látja el. oly módon, hogy írásban jelzi a problémát az iskola vezetőjének. A tanulók nagyobb csoportja alatt, a nappali tagozatos tanulók mindenkori létszámának az 5 %-a (a számítási alap a statisztikai létszám). Az osztályt érintő problémákkal, az osztály diákönkormányzati képviselője fordulhat az igazgatóhoz írásban. Az intézmény vezetője 15 napon belül válaszol a feltett kérdésre, írásban.
• hozzájusson a továbbtanulásához szükséges információkhoz
• megválassza az érettségi vizsga szintjét és előrehozott érettségi vizsgát tegyen
• a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust. A szorgalmi időszakban az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé a szabad pedagógusválasztást. Az utolsó tanítási napon az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem útján nyílhat erre lehetőség a következő tanévben, ennek elfogadása nem kötelező.
• független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról (annak ismeretében, hogy ez díjköteles), kérelmét írásban a tanév, illetve a félév vége előtt legalább 30 nappal kell benyújtania az iskola igazgatójának, aki továbbítja kérelmét az illetékes szerveknek
• átvételét kérje másik osztályba vagy tanulócsoportba (kérelmét a félévzárást követő egy héten belül nyújthatja be az iskola igazgatójának, aki soron kívül írásbeli határozatban tájékoztatja döntéséről a tanulót az érintett osztályfőnökök és szaktanárok véleményének kikérése, valamint az elbírálási szempontok, pl. tanulmányi eredmény, fegyelmi helyzet megvizsgálása után)
• a tanulónak joga van, hogy minden tanévben igénybe vegye a pedagógusok által meghirdetett felzárkóztató foglalkozásokat
• a tanítási órák látogatása, illetve az értékelés alól részleges vagy teljes felmentését kérje a KT 30.§ NK tv. 46.§. alapján a kérelmét az osztályfőnöknek nyújthatja be, aki továbbítja azt az iskola igazgatójához)
  • az erre vonatkozó kérvényét az intézményvezetőnek címezve szeptember 15-ig adhatja be, elbírálásáról 15 napon belül írásban kap értesítést
  • felmentést kaphat testnevelés és gyógytestnevelés órák alól kizárólag orvosi javaslatra, valamint azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett
  • BTM vagy SNI fennállása esetén mentesítési kérelméhez köteles orvosi vagy szakszolgálati szakvéleményt csatolni (kérelméről az iskola igazgatója dönt az osztályfőnök és a szaktanár javaslatának figyelembevételével)
  • a tanuló a döntésről 10 napon belül írásbeli határozatot kap, a határozat kézhezvételéig azonban a tanítási órák látogatása kötelező
  • kiskorú tanulót nem lehet felmenteni a tanítási órák látogatása alól, nagykorú tanuló kaphat ilyen okból felmentést.
• az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt mondjon az őt nevelők és oktatók munkájáról
• adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja
• rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Az iskola gondoskodik arról, hogy a tanulók évente legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. A szervezett egészségügyi ellátásra a tanulócsoportokat az osztályfőnök, vagy az osztályt tanító tanár kíséri el. A vizsgálatok időpontját legalább egy héttel előtte be kell írni a Krétába, hogy a szülőknek legyen ideje a reagálásra.

 

A tanulók, dolgozók jogainak érvényesítése érdekében mindazon iskolahasználók, akik sorozatosan, vagy súlyosan megsértik a Házirendet és ezzel tanáraikat, diáktársaikat a saját nyugodt és biztonságos munkakörnyezethez való jogukban akadályozzák, veszélyeztetik, fegyelmi felelősségre vonandók.

 

Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. A kiskorú tanuló szülője megállapodhat az intézményvezetővel abban, hogy a tanuló az általa készített dolog tulajdonjogát az intézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani. Ha tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő dolgot az intézmény bérletbe adja, vagy – az adásvétel kivételével – gyümölcsözteti (hasznait szedi) a bevétel 20 %-a illeti meg a tanulót. Ha a dolgot az intézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott díjazás illeti meg.

Az iskolai gyakorlati képzés keretében létrehozott termékek, szolgáltatások tuladonjoga az oktatási intézményé.

 

5.1.1.  A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola oktatóihoz, a diákönkormányzathoz vagy a képzési tanács képviselőjéhez fordulhatnak.

A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások az iskolában különösen a következők:

• diákközgyűlés,
• osztály és iskolai diákönkormányzat,
• szervezett és rendszeres belső közvélemény-kutatás,
• véleményező gyűjtőláda,
• rendszeres diákönkormányzati értékelés.

 

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, oktatóival vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk.

 

5.1.2.   A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai

A tanulókat az iskola igazgatója az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább évente két alkalommal, a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az oktatók szóban és az elektronikus naplón keresztül írásban tájékoztatják. Amennyiben a tanuló érdekében szükséges, a gondviselő irányában kötelező tájékoztatás tértivevényes küldeményben vagy más, az igazgató által elrendelt formában történik.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden tanév elején szóban, az iskolába lépő számára leginkább látható helyen elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, írásban tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein, az oktatók a fogadóórákon a szülőket szóban tájékoztatják.

Az osztályfőnök félévente egy szülői értekezletet tart, de aktuális problémák, szervezési feladatok esetén több értekezlet is összehívható, szervezhető, rendhagyó esetben az iskolavezetés kezdeményezésével vagy képviseletével. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Lehetőség szerint az igazgató körlevélben vagy hangosbemondó, riadólánc útján tájékozatja a tanulóifjúságot ill. a szülőket az iskola életének aktuális eseményeiről.

Félévente egyszer sor kerül a délutáni oktatói (az összes iskolában tanító oktató részvételével) fogadóórák megtartására. A szülőnek, gondviselőnek ugyanakkor lehetősége van a megbeszélésre a heti fogadóórákon vagy az oktatóval előzetes időpont-egyeztetés után. Az iskola a honlapján közzéteszi a heti/félévi fogadóórák időpontjait.

A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola oktatóihoz, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.

 

5.2.         A tanulók kötelességei

Az intézmény által elvárt tanulói viselkedési szabályok

A tanuló kötelessége

• a tanuló (illetve képviselője, gondviselője) tisztelettudóan viselkedik mind a felnőtt, mind a diák iskolahasználókkal szemben.
• problémáját kulturáltan igyekszik kifejezésre juttatni, törekszik a konfliktusok békés rendezésére.
• tudomásul veszi, hogy másokat megbotránkoztató, vagy veszélyeztető viselkedés esetén a tanár az Arizona szobába küldheti, illetve az iskolarendész, súlyosabb esetben az iskolarendőr, vagy rendőrjárőr intézkedést foganatosíthat vele szemben.
• a házirendet, a rá vonatkozó szabályokat (szakmai program, SZMSZ) betartani, illetve társaival betartatni
• az iskola minden tanulójának és dolgozójának személyiségi jogait, emberi méltóságát, vallási meggyőződését, nemzeti és etnikai hovatartozását, nemi identitását tiszteletben tartani
• a választott foglalkozásokon való részvétel is kötelező.
• a tanítási órákon, foglalkozásokon, valamint az iskola rendezvényein részt venni, azokon az iskolában előírt általános, illetve ünnepi viseletet hordani, az iskola tanulójától elvárt viselkedést és hozzáállást tanúsítani
• rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének eleget tenni, a tanítási órákra rendszeresen készülni, az előírt felszereléssel hiánytalanul rendelkezni
• a tanítási órát semmilyen módon nem lehet zavarni (beszélgetés, étkezés, telefonhasználat ) IKT eszközöket csak a tanári utasításoknak megfelelő oktatási célra lehet használni.
• a számonkérések időpontjában megjelenni, a számonkérésekre vonatkozó szabályokat tisztességesen betartani, a meg nem engedett segédeszközök használatától tartózkodni. Az a tanuló, aki meg nem engedett segédeszközt használ a számonkéréskor, elégtelen érdemjegyet kap.
• óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Tartsa be a balesetvédelmi előírásokat. Tartsa tiszteletben az iskola, kollégium vezetőinek, tanárainak, alkalmazottainak illetve tanulótársainak emberi méltóságát és jogait.
• elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyeket a tanév kezdetekor az osztályfőnök ismertet az eljárásról jegyzőkönyv készül.
• az iskolában tapasztalt rendkívüli eseményeket, veszélyes tevékenységeket, baleseteket haladéktalanul jelenteni, továbbá a balesetvédelmi, tűz- és munkavédelmi előírásokat maradéktalanul betartani
• az iskola helyiségeit, eszközeit rendeltetésszerűen használni, azok állagát megóvni
• életkorához és fejlettségéhez, továbbá tanulmányi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában
• védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás, vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának
• a rongálás, lopás tényét jelenteni, okozott kár esetén tetteiért a kártérítési szabályzatnak megfelelően anyagi és fegyelmi felelősséget vállalni, az iskola termeiben, berendezéseiben, létesítményeiben okozott károkat megtérítse.
• behozott értékeire vigyázni, mások tulajdonát tiszteletben tartani, valamint az iskola területén talált tárgyakat a portán vagy az oktatói szobában leadni
• a könyvtári könyvek, dokumentumok, valamint az ingyen tankönyvek állagára vigyázni, azokat a megadott határidőn belül visszaszolgáltatni, az okozott kárt megtéríteni
• mulasztásait az előírásoknak megfelelően, a megadott határidőn belül igazolni
• a rábízott feladatokat ellátni, hetesi, csoportfelelősi, diákügyeleti kötelezettségeit teljesíteni
• részt venni az iskola által szervezett egészségügyi és szűrővizsgálatokon
• az iskola kulcskezelési rendjének megfelelően nyitni és zárni az iskola helyiségeit, azok rendjére, környezetére vigyázni
• az iskola területén belül csak az oktatással, neveléssel összefüggő tevékenységet folytathat, a mi iskolánkkal tanulói jogviszonyban nem álló személyeket nem fogadhat. Az iskola rendész a jogosulatlanul, engedély nélkül az iskola területén tartózkodó személyeket, ha szükséges, rendőri segítséggel távolítja el.
• a közösségi szolgálat alkalmával a munkavégzésre kijelölt helyeken rendszeresen megjelenni, ott megfelelő magatartást tanúsítani
• az intézmény közösségi oldalakon és egyéb online felületen történő megjelenítésére vonatkozó szabályokat betartani

 

Fenti szabályok (és további központi rendelkezések) megsértése esetén fegyelmező intézkedések alkalmazására kerül sor. Ezek megválasztásánál az elkövetett vétség súlyára, előfordulásának egyszeri vagy ismétlődő voltára, ill. a tanulóra várhatóan gyakorolt pedagógiai hatásra vagyunk tekintettel.

A 2011. évi XLI. törvény értelmében a dohányzás az intézmény teljes területén tilos. A vonatkozó jogszabályok értelmében a szabálysértő tanulóra, illetve gondviselőjére egészségvédelmi bírság kerül kiszabásra.

Az intézmény teljes területére és az intézmény területén kívül tartott ünnepségekre, rendezvényekre alkoholt, kábítószert és más, egészségre ártalmas szert behozni, fogyasztani és terjeszteni szigorúan tilos. Olyan személyt, aki az iskola dolgozóinak megítélése szerint ilyen szerek hatása alatt áll, az intézmény területére, rendezvényeire nem engedünk be és értesítjük az illetékes hatóságokat.

 

Tilos továbbá:

• pirotechnikai eszközöket, illetve mások testi épségét veszélyeztető eszközöket behozni, használni és hasonló tevékenységeket folytatni
• szerencsejátékot, továbbá engedély nélküli üzleti és kereskedelmi tevékenységet folytatni
• önkényuralmi jelképeket viselni és használni
• a jelen szabályzat 2 pontjában felsoroltak

 

Fenti szabályok megsértése minden esetben fegyelmi vétségnek minősül és arra vonatkozó eljárásrend lép életbe, adott esetben a megfelelő hatóságok értesítésével és bevonásával.

 

Az intézmény közösségi oldalakon és egyéb online felületen történő megjelenítésének szabályai

• Az iskola tanulója az épület falain kívül, az online világban is az iskolát képviseli. Az iskola közösségi oldalakon, videómegosztó oldalakon és egyéb internetes felületeken történő megjelenítése a tanuló felelőssége.
• Oktatók az iskolai órán, szervezett foglalkozáson készült felvételeket csak oktatási célból, a szülők előzetes beleegyezésével használhatnak fel.
• Bizalmas iskolai tartalmakat, hivatalos információkat, dokumentumokat és azok digitalizált változatait, az iskola rendezvényein készített kép- és videofelvételeket, az iskolaközösség bármely tagjával kapcsolatos tartalmakat online felületen megjeleníteni nem lehet.
• Az iskola dolgozói és tanulói által készített anyagokat megjeleníteni kizárólag a készítő – és adott esetben az iskolavezetés – előzetes beleegyezésével lehet. A tanuló felelősséget vállal minden ott közölt tartalomért.
• A tanuló köteles tiszteletben tartani az iskolaközösség minden tagjának személyiségi jogait, azok megsértése esetén vállalnia kell a felelősséget.
• A tanuló közösségi oldalakon való jelenléte során is köteles az erkölcsi-etikai és viselkedési normákat szem előtt tartani. Az iskola minden egyes tanulójától elvárja, hogy ezeken az oldalakon is kulturált hangnemben, intelligens emberhez méltó módon nyilvánítson véleményt, tartózkodjon az obszcén, trágár, sértő, kirekesztő vagy egyéb méltatlan megnyilvánulásoktól, legyen bárki is azok célpontja.
• A tanuló köteles a bizalmas, sértő, jogvédett vagy ismeretlen forrásból származó tartalmak közzétételétől tartózkodni.
• A tanuló online kommunikációjára vonatkozó fenti szabályok a digitális munkarendre is vonatkoznak
• Az iskolaközösség minden tagja köteles a GDPR-alapelveket betartani az iskolai falai között, az iskolán kívül és az online térben egyaránt.
• Fenti szabályok megsértése esetén az iskola kötelezi a tanulót a tartalom eltávolítására, továbbá felhívja a figyelmét, hogy tartózkodjon az iskolaközösséghez méltatlan viselkedéstől.

 

6.     AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK

E fejezetet a házirend 1. számú mellékletében foglalt iskolai védő, óvó előírásokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

 

Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód – az életkori sajátosságoknak megfelelő – népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítésében a nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában.

Az iskolai büfé mindenkori működtetője köteles az ide vonatkozó rendeleteket, miniszteri ajánlásokat és az iskola közösségének az egészséges táplálkozást szolgáló elvárásait betartani.

Valamennyi intézményi program során nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására.

Az osztályfőnökök és az oktatók a foglalkozásaikon, valamint a tanulókkal való kötetlen programokon rendszeresen foglalkoznak az egészséges életmód mibenlétével.

A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezésre egy hosszabb szünet álljon rendelkezésre. A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 30 perc után szabad csak elkezdeni.

A tanulók számára a nyitvatartási időben biztosítani kell az iskola sporteszközeihez való hozzáférést és a sportlétesítmények használatát az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program céljainak megvalósulásához.

Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos energiaitalok, ízesített sör, illetve alkohol árusítása.

Az iskola minden nevelési-oktatási tartalmú programját a szakmai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani.

Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, oktatójának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége.

 

 

1. sz. melléklet: Az iskola csengetési rendje:

 

     Rendes tanórák esetén                      Rövidített tanórák esetén

                                                                                               „Keddi (értekezleti) csengetés”

 

1. óra : 8⁰⁰ -   8⁴⁵                                                    1. óra:     8⁰⁰  -   8⁴⁰
2. óra: 8⁵⁵ -   9⁴⁰                                                           2. óra:     8⁵⁰  -   9³⁰
3. óra: 9⁵⁰ - 10³⁵                                                           3. óra:     9⁴⁰  -  10²⁰
4. óra: 10⁴⁵ - 11³⁰                                                           4. óra:   10³⁰  - 11¹⁰
5. óra: 11⁴⁰ - 12²⁵                                                           5. óra:   11²⁰  - 12⁰⁰
6. óra: 12³⁵ - 13²⁰                                                            6. óra:   12¹⁰  - 12⁵⁰
7. óra: 13²⁵ - 14⁰⁵                                                           7. óra:   12⁵⁵  - 13³⁵
8. óra 14¹⁰ - 14⁵⁰                                                            8. óra    13⁴⁰   - 14 ²⁰
9. óra 14⁵⁵ - 15³⁵                                                           9. óra    14²⁵ -   15⁰⁵

             

 

Rövidített, avagy rendkívüli csengetés elrendelésére az igazgató jogosult a tantestület és az iskolahasználók tájékoztatása mellett.

 

 

2. sz. melléklet:  Az iskola könyvtárának nyitvatartási ideje:

                       

Hétfő, Csütörtök:        8⁴⁵ – 13⁴⁵

Kedd                         8 - 14

Szerda:                      9 – 13

Péntek:                      9 – 13

 

3 sz. melléklet:  Az iskola titkárságának ügyfélfogadási időpontjai:

 

                   Hétfő, Szerda, Csütörtök, Péntek: 7³⁰ – 8⁰⁰-ig

                   Kedd:                                            11⁰⁰ – 11³⁰-ig

                   Hétfő – Csütörtök:                       13²⁰ – 15⁰⁰-ig

Egyéb időpontokban a titkárság a tanulók más adminisztratív ügyeit intézi.

 

 

4. sz. melléklet:

 

Kilépő engedély.

 

Név:………………………………………………….  osztály………..………………

dátum: 2024…………………………………….időpont: …………………………….

Az iskolát elhagyhatja.

Gödöllő, 2024……………………………….

                                                                         ………………………………………..

                                                                                                 of.

 

 

5. sz. melléklet:

IGÉNYLŐLAP TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁSHOZ

 

Az intézmény neve: VSZC Madách Imre Technikum és Szakképző Iskola

Címe: 2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám utca 3.      OM-azonosítója: 203065

1. Normatív kedvezmény iránti igény

A tanuló neve:……………………………………………………        Osztálya:…………………

Lakcíme:…………………………………………………………………………………………

diákigazolvány száma:…………………….……….

A szülő (gondviselő) (nagykorú esetén nem kell kitölteni)

Neve:……………………………………………………….   

Lakcíme:…………………………………………………………………………………………

Azonosító iratának típusa:……………………………………..         száma:………………………

Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében –7/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 5. § (3) és (4) bekezdése alapján

A tanuló:(a megfelelő szöveg aláhúzandó)

1. a) tartósan beteg,
2. b) sajátos nevelési igényű,
3. c) három- vagy többgyermekes családban él,
4. d) egyedülálló szülő által nevelt.
5. e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
6. f) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül,

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt.

Dátum:……………………

……………………………….……

szülő vagy nagykorú tanuló aláírása

 

A normatív kedvezményre** való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli további** tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen – nem.***

Kelt:………………………….                   …………………………………

iskola igazgatójának aláírása

** a megfelelő szöveg aláhúzandó

*** iskola tölti ki

Az igénylő laphoz az igazolás másolatát kérjük csatolni:

1. a) szakorvosi igazolás
2. b) szakértői bizottság igazolása
3. c) d) e) megállapított családi pótlék igazolja kifizető által
4. f) erről szóló határozat

6. sz. melléklet:

A tornaterem rendje

1. Testnevelés órára a tanulók becsöngetéskor készen kell, hogy álljanak.
2. Váltóruha, váltócipő kötelező, amelynek sportolásra alkalmasnak kell lennie.
3. A terem tisztaságának megőrzése érdekében stoplis, vagy a csarnok talaján nyomot hagyó sportcipő nem használható.
4. A tornacsarnokba és a konditerembe csak az órát tartó oktató felszólítására léphetnek be.
5. A csarnok játékterén enni, inni, szemetelni tilos!
6. A tornaszerek használata előtt ellenőrizzük azok épségét, biztonságát!
7. Sérülést, balesetet azonnal jelezni kell az oktatónak!
8. A helyükről elmozdított szereket használat után a helyükre vissza kell helyezni!
9. A csarnokban sportolók közül azok, akik a testnevelés óra, vagy az edzés egy részét a sportudvaron, a szabadban töltik, a csarnok játékterére lépés előtt cipőjüket feltétlenül tisztítsák meg!

• A csarnokban, konditeremben, öltözőkben bekövetkezett rongálódást, vagy utólag észlelt hibákat haladéktalanul jelentsük az oktatónak, vagy az órán felügyelő személynek!
• A tornacsarnokot az iskolai órákon, sportedzéseken kívüli egyéb edzésekre, versenyekre –kívülálló személyek – csak az iskolaigazgató engedélyével vehetik igénybe.
• Az edzést, versenyt, vagy egyéb testmozgást vezető (felügyelő) személy (oktató, edző, játékvezető) nélkül utánpótlás korú sportoló a csarnok játékterén nem tartózkodhat!
• Az önálló sporttevékenységet végző felnőttek csoportjának egyik tagja, mint vezető, felelős a csoport tornacsarnokbeli viselkedéséért (rendbontás, kár).

 

 

 7. sz. melléklet:

A tanműhelyek balesetvédelmi szabályai:

A gyakorlati foglalkozások rendje:

-   A tanév a tanulók számra a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint kezdődik és ér véget,

-   A gyakorlati napokat az órarend összeállításakor az iskola határozza meg, erről értesíti a Tanműhely

-   A tanulók a csoportbeosztásuktól függően dolgozhatnak:

• A Tanműhely épületében az oktatók irányítása alatt
• Az iskola területén az oktatók irányítása alatt.

-   A tanulók elosztásáért a tanműhelyvezető felelős.

-   A tanulók a gyakorlati oktatóhelyükön csak oktatói felügyelettel dolgozhatnak.

-    A tanműhelyekben csak a műhelyben előírt munkaruhában- cipőben lehet tartózkodni.

• Az egyes gépekre vonatkozó védőfelszerelés használata kötelező!

-   A tanulók gépeket vagy berendezéseket kizárólag az oktatók jelenlétében használhatnak, azokat csak az ő utasításukra kapcsolhatják be.

-   A tanulók és az oktatók az anyagokkal takarékosan, kellő gondossággal kötelesek gazdálkodni.

-    Az egyes műhelyek a rájuk vonatkozó utasításokat a helyi tanműhely rendjében határozzák meg.

-   A dohányzás az iskolában alapvetően szigorúan TILOS. Dohányozni kizárólag a 18. életévüket betöltött tanulók dohányozhatnak a kijelölt helyen.

 

 

 

 

8. sz. melléklet:

A kollégium házirendje

A Házirend a kollégiumi közösség önálló, belső jogi szabályrendszere. Megtartása tehát minden diák, tanár és alkalmazott számára kötelező.

A Házirendet minden a kollégiummal jogviszonyban álló személynek joga és kötelessége ismerni.

 

1. A tanuló jogai
2. 1. A jogok megismerése

1.1.1. Minden kollégiumba jelentkező tanuló, annak szülei, gyámja, nevelőszülei kötelesek a házirendet megismerni, amit az iskola honlapján tudnak megtekinteni. A beiratkozás alkalmával a jelentkezési lap kitöltésével, aláírásával ezt tudomásul veszik és elfogadják.

1.1.2. A csoportvezető tanár minden tanév első hetében köteles feldolgozni tanítványaival a házirend szövegét és ismertetni azokat a magasabb jogszabályokat, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. A diákoknak aláírásukkal kell igazolniuk, hogy a házirendben leírtakat tudomásul vették, annak betartását magukra nézve kötelezőnek tartják.

 

1. 2. Jog a közös tevékenység megszervezésére

A tanuló joga, hogy kezdeményezze diákkörök létrehozását, és részt vegyen azok munkájában, tagja legyen a kollégiumi művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport és más köröknek. A diákkörök megszervezésének feltételei: legalább 8 fős létszám valamint a tárgyi és személyi feltételek megléte. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be a kollégium vezetőjének, hogy melyik kör munkájában kívánnak részt venni.

 

1. 3. Jog a véleménynyilvánításra, az érdekképviseletre, az érdekegyeztetésre.

A tanulók törvényben biztosított joga, hogy

1.3.1. érdekeik képviseletére kollégiumi szintű diákönkormányzatot hozzanak létre. A diákönkormányzat jogosultságai a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjednek. Véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a kollégium működésével, a kollégiumi élet valamennyi kérdésével kapcsolatban.

1.3.2. a kollégiumi élettel, saját személyükkel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal a csoportvezető tanárukhoz, az ifjúságvédelmi felelőshöz, vagy a kollégium vezetőjéhez fordulhatnak szóban vagy írásban.

1.3.3. érdekeik sérelme esetén panasszal fordulhatnak a diákönkormányzat vezetőségéhez is szóban, illetve írásban, valamint a diákközgyűlés nyilvánosságát is igénybe vehetik közérdekű javaslataik előterjesztésére, jogsérelem bejelentésére.

1.3.4. panaszaikra, felvetett kérdéseikre, kulturáltan megfogalmazott bírálataikra érdemi választ kapjanak azoktól, akikhez fordultak.

1. 3. 5. írásban benyújtott kérvényükre, indítványaikra, panaszaikra 10 napon belül írásos választ kapjanak.
2. 3. 6. választó és választható legyen a diákvezetőségbe. A választás szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

 

1. 4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátáshoz való jog
2. 4. 1. Egészségügyi probléma esetén hetente egy alkalommal az iskolaorvoshoz lehet fordulni (rendelési időben), két alkalommal az ápolónőhöz.
3. 4. 2. Rendszeresen igénybe vehetik a városban lévő szakorvosi szolgáltatást is. Ezen kívül a lakóhelyük szerinti illetékes rendelőintézethez, háziorvoshoz fordulhatnak.
4. 3. A kollégista joga, hogy a kollégiumban, biztonságban és egészséges környezetben éljen. Napirendjében kapjon helyet a pihenőidő, szabadidő, testmozgás, az életkorának megfelelő sportolási, étkezési lehetőség.
5. 4. A kollégista joga, hogy nyugodt körülmények között tanuljon.

 

1. 5. „A nagyobb közösség” fogalma.

A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben (kollégiumi döntések) a diákönkormányzatnak véleményezési kötelezettsége van. A kollégium vezetése véleményt köteles kikérni minden olyan döntés előtt, amely legalább egy csoportnyi tanulót (26 főt) érint.

 

1. 6. A személyiségéhez fűződő jogainak tiszteletben tartása
2. 6. 1. Megilleti a magántitokhoz és a levéltitokhoz való jog. Névre szóló kollégiumba érkező postai küldeményeit a portán, vagy az ügyeletes nevelőtanártól veheti át sértetlenül, zárt borítékban.
3. 6. 2. Megilleti a jó hírnévhez való jog. Képességei, tudása, kiváló teljesítményei megfelelő nyilvánosságot és elismerést kapjanak a kollégiumon belül és azon kívül is, elsősorban iskolájában, családja körében.
4. 6. 3. Személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. Védelmet kell számára biztosítani, hogy vele szemben ne alkalmazzanak testi fenyítést, fizikai és lelki erőszakot, ne vessék alá kínzásnak, kegyetlen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Ha a kollégistát e jogában megsértették, segítségért fordulhat a kollégiumvezetőhöz, csoportvezetőjéhez, nevelőtanárhoz a diákönkormányzathoz és az intézmény igazgatójához.
5. 6. 4. Joga, hogy a személyes kapcsolatait, ameddig mások jogait vagy jogszabályt nem sért, ne korlátozzák. Ez vonatkozik a társakkal, a másik nemmel, a felnőttekkel való kapcsolattartásra, melynek értékrendjét a pedagógiai program tartalmazza.
6. 6. 5. Joga, hogy vallásoktatáson vegyen részt, és vallását a törvényi előírásoknak megfelelőn szabadon gyakorolhassa. A városi hitoktatás alkalmait írásos szülői kérelem alapján kollégiumvezetői engedéllyel látogathatja.
7. 6. 6. A kollégistát megilleti, hogy lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák. A tanárok nevelőmunkájuk során a következők szerint tartoznak a diákok szobáiban lenni:

• a reggeli teendők elvégzésének ellenőrzésekor,
• a szilenciumi rend (kezdés, csend, íróasztalok rendje) ellenőrzésekor,
• a szobában tanulók tanulmányi munkájában való segítség adáskor,
• a szobaközösséget érintő fontos megbeszélések, tevékenységek, értesítések alkalmával,
• a szobarend és az éjszakai alvásidő megkezdésének ellenőrzésekor,
• 22:00-06:00 között az éjszakai létszámellenőrzés, a digitális eszközök használatának ellenőrzése céljából,
• mások nyugalmának megóvása érdekében,
• rendkívüli helyzetekben, rosszullét, betegség alkalmával,
• mindenkor, ha a diákok hívják őket.

1. 6. 7. A kollégista joga, hogy szociális helyzete alapján étkezési kedvezményben részesüljön.

A rászorultságot igazoló szülői „Nyilatkozat” űrlapot a megfelelő igazolással együtt a kollégiumba való beköltözéskor, illetve a jogosultságot követően a kollégium vezetőjének le kell adnia.

1. 6. 8. A diákoknak joguk van tanulmányi munkájukhoz segítséget kérniük és kapniuk. Ennek színterei: a tanulószobai, szakköri, felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások. A segítséget kérhetik csoportvezetőjüktől, a szakterülettel foglalkozó nevelőtől és diáktársaiktól. Használhatják tanulmányaikhoz a kollégiumi számítógépeket, az iskolai könyvtárat, szükség esetén a városi könyvtárat és a művelődési intézményeket.
2. 6. 9. A kollégium valamennyi tanulójának joga van a számára biztosított berendezési tárgyakat és felszereléseket rendeltetésüknek megfelelően használni. Az eszközök átvételét és visszaadását az erre szolgáló füzetbe beírják, a terem, illetve eszközhasználati rendet betartják.
3. 6. 10. A kollégista joga, hogy a tanulmányi munkában, a kollégiumi körökben való tevékenységéért, a kollégium javára végzett munkáért, a programokban, versenyeken való kimagasló teljesítményéért dicséretben, jutalomban részesüljön.
4. 6. 11. A kollégista joga, hogy részt vegyen kollégiumon kívüli körökben (sport, művészet). Ehhez mindenkor írásbeli szülői és kollégiumvezetői engedély szükséges.
5. 6. 12. A kollégista joga, hogy részt vegyen különböző pályázatokon, versenyeken. A kiírásoknak megfelelően jelentkezzen ezekre. Tanáraitól segítséget kérjen a felkészüléshez, a pályázat megírásához.
6. 6. 13. A kollégista joga, hogy a számára okozott kárt a kár okozója megtérítse. Ez nem vonatkozik azokra a felszerelésekre, melyeknek a kollégiumba való behozatalát a házirend megtiltja.

 

2. A kollégista kötelezettségei
3. 1. A napi- és házirend megtartása.
4. 2. A szoba- és a szekrényrend megtartása egész napon át, hetente egyszer a szoba takarítása. A csütörtöki nagytakarítás (17:30 és 19:00 között) napján a tanuló, csak a takarítás megtörténte után mehet ki kimenőre.

2.3. A konyha egész heti takarítását, és a szerdai nagytakarítást az arra a hétre kijelölt szoba tanulóinak kell elvégezniük.

2. 4. Vegyen részt a kötelező és választott foglalkozásokon a kialakított rend szerint.

2.5. Teljesítse képességeinek megfelelően rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tanulmányi kötelezettségeit. A szilencium rendjét a csoportvezetője által kialakított rend szerint tartsa be. Készüljön fel hiánytalanul a tanítási órákra, készítse el házi feladatait. Érdeklődése alapján fejlessze tovább ismereteit.

2. 6. Ne korlátozza, hanem segítse tanulótársai tanuláshoz való jogát. Képességei szerint adjon segítséget társainak tanulmányi munkájukban.
3. 7. Képességeihez mérten alkotó módon vegyen részt a kollégiumi élet szervezésében, alakításában. Ötleteivel, építő, aktív részvételével vegyen részt a kollégium mindennapi életében, hagyományainak ápolásában, a környezet megóvásában és fejlesztésében.
4. 8. Tartsa tiszteletben a kollégium vezetőjének, a nevelőtanároknak, az alkalmazott dolgozóknak és diáktársainak emberi méltóságát. Vegye alapul a pedagógiai programban megfogalmazott napi értékeket.
5. 9. Védje, óvja saját maga és társai testi épségét; tartózkodjon az egészségkárosító életmód gyakorlásától, tartsa be az ezzel kapcsolatos törvényi és jogszabályi előírásokat. Haladéktalanul jelentse az ügyeletes nevelőnek, a kollégium vezetőjének vagy tanárainak, alkalmazottaknak, ha saját magát, társait, vagy a kollégium területén másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet észlelt, illetve –amennyiben állapota lehetővé teszi - ha megsérült. Az ügyeletes tanár a tanulók baleseteiről jegyzőkönyvet készít.

2.10. A kollégium helyiségeit a rendeltetési célnak és a kialakított rendnek megfelelőn használja. A helyiségek használati rendje minden teremben ki van függesztve. Az ide vonatkozó ismereteket tanév elején kötelesek megismerni az újonnan érkező diákok.

2. 11. A közösségi és személyi tulajdont védje, a kollégium berendezési tárgyait és felszereléseit gondosan és rendeltetésszerűen használja, a rongálást akadályozza meg. Az esetlegesen keletkezett kárt a károkozás gondatlan vagy szándékos jellegétől függően meg kell térítenie. A lopás vagy rongálás tényét jelezze a kollégium vezetőjének, illetve nevelőinek.
3. 12. Személyes holmijára, nagy értékű tárgyaira személyes felelősséggel, fokozott gonddal ügyeljen. Értékes ékszer, mobiltelefon, szórakoztató elektronika saját felelősségre hozható be a kollégiumba, elvesztésük, ellopásuk a kollégiumnak nem róható fel. Nagy összegű készpénzt ne tartson magánál a tanuló.

2.13. A kollégista kötelessége a higiéniai szokások betartása, a tisztaság megőrzése, a foglalkozásra igénybe vett helyiségek rendben tartása. Ennek érdekében nem szabad szemetelni, szotyolázni, a rágógumit eldobni, a falakra firkálni. A szobakép kialakítását, átalakítását mindenkor a kollégiumvezetővel engedélyeztetni kell.

2. 14. Az otthonról hozott romlandó élelmiszert a folyosókon illetve konyhában elhelyezett hűtőszekrényben kell tárolnia. Egy szobaközösség egy rekeszt használ a közös hűtőszekrényben, melyet zárva tartanak.
3. 15. Köteles betartani a csendvédelmi rendszabályokat. Szilencium alatt és takarodó után teljes csendnek kell lennie, társainak nyugalmát semmilyen módon nem zavarhatja. A délutáni szabad kimenő idején csak halk zene szólhat, tekintettel az épület alsó szintjein való tanítási órákra és a délután pihenő tanulókra.
4. 16. A tanuló a kollégiumi hiányzásait minden estben orvosi, szülői igazolással kell igazolnia. A tanuló szülői igazolással évente 10 napot igazolhat. 5 nap igazolatlan hiányzást követően a kollégiumi jogviszony megszüntetésre kerül. Az igazolás bemutatására a visszaérkezést követően öt nap áll rendelkezésére.

 

3. A tanulók által a kollégiumba bevitt dolgok elhelyezésére, bejelentésére vonatkozó szabályok
4. 1. Bevitel bejelentésének előírása: minden otthonról hozott berendezési tárgy, amely a lakhatási feltételekhez, a tanuló mindennapi életéhez szükséges: bútor, szőnyeg, hangfalak, Play station, X-box, videó játékok a kollégiumi vezető engedélyéhez kötött.
5. 2. A bevitel feltételhez kötése:

• a tanuló szilenciumra mobiltelefont, tabletet, laptopot nem vihet be
• a szilencium idejében és takarodó után a csendrendeletet be kell tartani, nem lehet zuhanyozni, étkezni, főzni, mosógéppel mosni (a mosást 21:30-ra be kell fejezni)
• a délutáni és az esti szabad időben a zeneszám és a zene erőssége a társakat nem zavarhatja.
• ékszert, mobiltelefont, tabletet, laptopot, nagy összegű pénzt saját felelősségre hozhatnak be a kollégiumba a tanulók.
  • A bevitel korlátozása:

Mikrohullámú sütőt, tea- és kávéfőzőt, kenyérpirítót csak kollégiumvezetői engedéllyel hozhatnak be a kollégiumba a tanulók, melyeket biztonsági ellenőrzés után csak a konyhában lehet használni. A szobákban ezek a készülékek nem használhatók. Laptopot csak szülői nyilatkozat aláírásával és a vonatkozó szabályok betartásával lehet használni.

3.4. A bevitel megtiltása:

• nagy erősségű hangszórót, asztali számítógépet
• nagy méretű szerszámokat, késeket, fegyvernek minősülő eszközöket nem tarthatnak maguknál a tanulók.
• dohányterméket csak 18. életévét betöltött tanuló hozhat be és birtokolhat az iskola és a kollégium területén, a kiskorú tanulótól ezeket az eszközöket a nevelőtanárok elveszik és csak a szülő számára adják vissza.

 

4. Az egészségvédelem, baleset-megelőzés, a munkavédelem védő, óvó előírásai
5. 1. Betegség esetén reggel 8 óráig jelentkezni kell az ügyeletes nevelőnél, majd a szülővel történt egyeztetés után vagy orvoshoz kell mennie a tanulónak, vagy haza kell utaznia. Hazautazni csak szülői írásos engedéllyel (email) lehet.
6. 2. Az előírt és kötelező orvosi szűrővizsgálatokon köteles megjelenni.
7. 3. Minden tanuló köteles óvni saját és társai testi épségét, egészségét, továbbá köteles elsajátítani, alkalmazni és betartani az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Az észlelést követően azonnal köteles jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak saját magát, társait vagy a kollégium alkalmazottait veszélyeztető körülményeket, illetőleg ha balesetet észlel.
8. 4. Kapcsolók, konnektorok, nyílászárók, lefolyók meghibásodását, az észlelést követően azonnal jelenteni kell a nevelőtanárnak, vagy a kollégiumvezetőnek.
9. 5. A földre került csúszásveszélyes anyagot fel kell takarítania annak, aki a csúszásveszélyt okozta.
10. 6. A COVID-19 vírussal kapcsolatos kollégiumi intézkedési terv a tanári szobában található.

 

Tilalmi szabályok:

Tilos állatot behozni!

A kollégiumba szigorúan tilos alkoholtartalmú italt, kábító hatású szert behozni, terjeszteni és fogyasztani, szeszesitalt fogyasztani, dohányozni!

A kollégiumba szigorúan tilos alkoholos, illetve kábítószeres befolyásoltság alatt bejönni! Alkoholos állapot gyanúja esetén a diákot a felügyelőtanár megszondáztathatja; kábítószer befolyásoltság gyanúja esetén a rendőrséget értesítjük.

 

5. A kollégiumon kívüli a pedagógiai program megvalósítása esetén a magatartás tilalmi szabályai
6. 1. A pedagógiai program megvalósításához szükséges kollégiumon kívüli programok során tilos az intézményekben: könyvtárban, művelődési központban, múzeumban az intézmény rendjének megzavarása; a hangversenyeken, színházi előadásokon az előadást és a másokat zavaró viselkedés.
7. 2. A pedagógiai program megvalósításához szükséges kollégiumon kívüli programok során tilos az intézményekben: könyvtárban, művelődési központban, múzeumban kábító hatású szert behozni, terjeszteni és fogyasztani, szeszesitalt fogyasztani, dohányozni.

 

6. A kollégiumból való hazautazás akadályoztatás esetén
7. 1. Súlyos betegség, rosszullét esetén meg kell várni a szülő érkezését, aki hazaviszi gyermekét. Hazautazni egyedül csak szülői írásos engedéllyel (email) lehet.
8. 2. Időjárási problémák, közlekedést akadályozó útviszonyok esetén a tanulóknak a kollégiumban kell maradniuk, csak szülői engedéllyel, ill. felügyelettel utazhatnak haza a kiskorú tanulók
9. 3. Hazautazást akadályozó sztrájk, tüntetés alkalmával a kiskorú tanulók, csak szülői engedéllyel indulhatnak haza.
10. 4. Kiskorú tanuló hétközbeni, eseti jellegű hazautazását a szülő írásban (e-mailben) köteles jelezni.

 

 

7. A tanulói kötelességek megszegése fegyelmező intézkedést von maga után

Vétségek: 

7. 1. indokolatlan és gyakori késések,
8. 2. mások tanuláshoz, pihenéshez való jogának megsértése,
9. 3. a városból egyszeri engedély nélküli eltávozás,
10. 4. a társas érintkezés vétségei, a trágár beszéd,
11. 5. az előírt balesetvédelmi szabályok megszegése,
12. 6. az intézmény állagának, tisztaságának veszélyeztetése,
13. 7. a kollégium házirendjének, napirendjének sorozatos megsértése,
14. 8. a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumi viselkedés vétségei, (ide tartoznak a fiúk és lányok közötti kapcsolatok jó ízlést zavaró magatartásformái is),
15. 9. a kollégium területének engedély nélküli elhagyása.

A fegyelmi büntetés, nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságát, és be kell tartani a fokozatosság elvét. 

Formái:

• nevelőtanári írásbeli figyelmeztetés,
• kimenő megvonása,
• kollégiumvezetői figyelmeztetés, intés
• fegyelmi eljárás

 

A fegyelmező büntetés nem lehet megtorló, vagy megalázó. Testi fenyítést alkalmazni tilos.

 

8. A súlyos jogsértések és következményeik
9. 1. A kollégiumban alkohol, kábító hatású szer terjesztése, fogyasztása, mások rábírása e szerek fogyasztására.
10. 2. A kollégiumba érkezés alkohol/kábító hatású szer befolyása alatt.
11. 3. A kollégiumba robbanásveszélyes anyag, lőszer, fegyver behozatala.
12. 4. Mások egészségének, testi épségének szándékos vagy felelőtlen magatartással való veszélyeztetése.
13. 5. A másik tanuló bántalmazása, megalázása, fizikai-lelki sanyargatása.
14. 6. Bárki sérelmére elkövetett jogtalan eltulajdonítás, lopás.
15. 7. A kollégium vezetőjének, tanárainak, egyéb dolgozóinak megalázása, megsértése.
16. 8. A kollégium egész területén a dohányzás.
17. 9. A tanulói kötelezettségek megszegésének sorozatos vétségei.

 

A 8.1-8.8. pontok az első előfordulásuk során azonnali szülői értesítést és fegyelmi eljárást von maga után.

Formái:   

• amennyiben a diák alkohol vagy kábító hatású szer hatása alatt áll, a szülőket azonnal értesíteni kell, hogy intézkedjenek a gyerek hazaszállításáról
• kollégiumvezetői megrovás,
• másik kollégiumba történő áthelyezés,
• kizárás.

A fegyelmi eljárást az iskola fegyelmi bizottságának elnöke folytatja le. Az eljárásban részt vesznek a kollégiumi nevelőtanárok, a tanuló osztályfőnöke, a nagykorú tanuló, valamint a kiskorú tanuló szülei. A döntést a fegyelmi bizottság hozza, a nagykorú tanuló, valamint a kiskorú tanuló szülei fellebbezési jogukkal élhetnek. A fellebbezést az intézmény vezetőjének 15 napon belül kell beadniuk.

 

9. A kollégiumi jutalmazás és elismerés alapelvei és formái
10. 1. Alapelvek

A jutalmazás a személyiségfejlesztés eszköze

Erősítse a közösségért vállalt és végzett munkakedvet

Erősítse a kollégiumhoz tartozás pozitív élményét

9. 2. A jutalmazás formái
   • A tanulócsoport szintjén adható jutalmak, elismerések

Csoportvezetői dicséret szóban és írásban

• Szakköri munkában adható szakkörvezető tanári elismerések

Dicséret szóban és írásban

• A kollégium szintjén adható jutalmak elismerések

• nevelőtanári
• kollégiumvezetői: szóban és írásban
• nevelőtestületi dicséret
• könyvjutalmak
• jutalomtárgyak
• szabad kimenő

9. 2. 4. Félévi értékeléskor: Írásos kollégiumvezetői, nevelőtestületi dicséret

Év végi értékelés: Írásos kollégiumvezetői, nevelőtestületi dicséret; a végzős diákok számára munkájuk elismerése a ballagási ünnepségen.

 

10. A kollégiumi felvétel rendje
11. 1. Minden 9. osztályos tanulónak (illetve új kollégistának) az iskolai beiratkozás napján kell jelentkezni a kollégiumban felvételre. A meglévő jogviszonnyal rendelkező kollégistáknak a kollégiumi kérelmüket május 1 és június 1 között kell beadniuk a szülővel.
12. 2. A felvételről a közös igazgatású intézmény vezetője dönt a kollégiumvezetővel való egyeztetés alapján.
13. 3. Az elbírálás szempontjai: lakóhely távolsága, szociális körülmények.
14. 4. A kollégiumi tagság megszűnik:

• ha a tanuló súlyos vétségével kapcsolatban a fegyelmi bizottság így dönt;
• ha a tanulói jogviszonya megszűnik;
• ha a tanuló kollégiumi tagságáról szülői egyetértéssel lemond;
• ha a tanuló igazolatlan napjainak száma meghaladja az öt napot.

 

11. A kollégium napirendje

Ébresztő:       6.00 órától lépcsőzetesen       

Tisztálkodás, szobarend.

Reggeli:         6. 00-tól – 7. 00-ig.          

Indulás az iskolába, gyakorlatra, beteg jelentkezése a nevelőtanárnál: 5.00-7.45-ig

A kollégium elhagyása 7.35-ig

Ebéd: 12. 00-tól – 14. 30- ig.

Szabadidő:     13-tól – 15.50-ig.        

Szilencium:     16 órától – 19.00-ig.      

Vacsora:        18. 00-től – 18.30-ig.

Kollégiumi körök, szabadidős foglalkozások:  19. 00-től – 20.45 óráig

Villanyoltás:   22.00 órakor. 22 óra után tilos a hangos beszélgetés, a telefonálás, játék és filmnézés IKT eszközökön.

Délelőtt          8.00-13.00-ig a kollégium zárva tart.

 

12. A kollégium munkarendje
13. 1. Hétvégék rendje
14. 1. 1. Vasárnap délután 18.00 órától 20.00 óráig kell beérkezniük a tanulóknak a szülői házból. Ügyeletes tanár fogadja őket. Ha nem érkezett be a tanuló a kollégiumba és nem jelezték a hiányzást, az ügyeletes tanár értesíti a szülőt. Szülői (írásos) kérésre hétfőn is visszaérkezhetnek a tanulók, ha a tanítási nap megkezdésére időben megjelennek.
15. 1. 2. Határon túli diákok és a szociálisan rászoruló gyerekek (írásos szülői kérésre) a hétvégeket is bent tölthetik a kollégiumban.
16. 1. 3. Iskolai rendezvények alkalmával hétvégére is bent maradhatnak a tanulók. A hétvégén bennmaradók létszámát legkésőbb tíz nappal előtte jelezni kell a kollégimvezetőnek.
17. 1. 4. Esetenként a kollégiumban hétvégeken vendégek tartózkodnak. Ilyenkor az érintett szinteken, szobákban a szekrényekbe el kell zárni a személyes felszereléseket.
18. 1. 5. Az emeletekre a kollégium lakóin és dolgozóin kívül mások nem mehetnek fel, kivételes esetben az intézmény igazgatója, a kollégium vezetője, illetve az ügyeletes tanár adhat erre engedélyt.

 

12. 2. Kimenők rendje
13. 2. 1. A délutáni kimenő minden diák részére 15 óra 45 percig tart. A diák a tanórák után köteles jelentkezni a kollégiumi nevelőtanárnál és tájékoztatni, hogy hol fog tartózkodni.
14. 2. 2. Az a tanuló, aki délelőtti gyakorlaton van a városban (Gödöllő, Budapest vagy egyéb város), köteles a gyakorlatról 18:00-ig visszaérkezni.
15. 2. 3. A 9. évfolyamosoknak nincs 18:00 – 21:00 kimenőjük.
16. 2. 4. 10. évfolyamtól a 12. évfolyamig a tanulók heti egy nap szabad kimenőt kapnak, ha a tanulmányi eredményük 4.00- 4.5, két nap kimenőt kapnak, ha 4.5-5.00 a tanulmányi átlaguk.
17. 2. 5. A 18. életévüket be nem töltött diákoknak, illetve az érettségivel nem rendelkező diákoknak a kimenője 18:00-ig tart.
18. 2. 6. A 13. évfolyamtól önállóan osztják be napjukat és idejüket 21.00 ig. a középiskolai kollégium házirendjének betartásával.
19. 2. 7. Az állandó kimenő megvonható: a tanulmányi eredményben mutatkozó visszaesés miatt, a házirend megsértése és egyéb vétségek elkövetése miatt.
20. 2. 8. Hét közben és hétvégén a várost írásos formában leadott szülői kérésre és/vagy kollégiumvezetői engedéllyel lehet elhagyni.

 

12. 3. Étkezési fizetés rendje
13. 3. 1. A napi háromszori étkezés mindenkori nyersanyagnormáját, illetve (három, vagy annál több gyermekes családok, vagy szociális rászorultság esetén) az 50 %-át kell térítési díjként befizetni a Kalória Gödöllő Nonprofit Közhasznú Kft. pénztárában. A térítési díjat minden hónap 10-ig kell befizetni, amely előre kell, hogy fedezze a következő hónap díját.
14. 3. 2. Étkezési lemondásokat az esedékesség előtt 2 nappal szóban (telefonon) be kell jelenteni az ügyeletes tanárnak, mert csak ebben az esetben tudjuk a díjvisszatérítést leszámolni a következő hónapi díjból.
15. 3. 3. Betegség, vagy visszaérkezés akadályoztatása esetén értesíteni kell az ügyeletes tanárt, közölve a várható távollét időtartamát.

 

12. 4. Szilencium rendje
13. 4. 1. A szilencium alatt teljes csendet kell tartani a kollégium valamennyi helyiségében, s mindenkinek a tananyaggal kell foglalkoznia.
14. 4. 2. Szilenciumra telefont, tabletet, laptopot nem lehet behozni.
15. 4. 3.Szilencium alatt a tanulók nem fogadhatnak vendéget.
16. 4. 4. Az első emeleten a diákok számára tanulószoba áll rendelkezésére, ahol tanári felügyelet mellett tanulhatnak és tanulnak.
17. 4. 5. A 9. évfolyamos tanulóknak kötelező a tanulószoba.
18. 4. 6. A félévi eredménytől függően csoportvezető engedélyezheti a szobában való tanulást azok számára, akik önállóan fel tudnak készülni.
19. 4. 7. A tanulmányi eredmény (4-es átlag alatt), ill. a tanuláshoz való hozzáállás romlása esetén, a felsőbb (10, 11, 12) évfolyamosok is kötelezhetőek a tanulószobai tanulásra mindaddig, míg nem mutatkozik javulás a tanulmányi munkában.
20. 4. 8. A délutáni szilenciumra pontosan kell érkezni, ha a diák nem tud beérni időre, jelezni kell a csoportvezető tanárnak, vagy az ügyeletes nevelőnek.

 

12. 5. Foglalkozások rendje

Minden kollégista diáknak hetente 13 óra tanulmányi foglalkozáson, 1 csoportfoglalkozáson és 1 kötelezően választható foglalkozáson kell részt vennie. A foglalkozások rendjét a tanulói faliújságon és a csoportvezetők, körvezető nevelők tájékoztatásával tesszük közzé. A szilenciumról való hiányzást, a nevelőtanár által előírt módon a tanuló köteles pótolni.

 

12. 6. A tájékoztatás rendje
13. 6. 1. A III. emeleti faliújságokon találhatók a hirdetések.
14. 6. 2. A tanulókra vonatkozó fontos információkat vacsora előtt az ebédlőben, illetve a kollégiumi messenger csoportban közöljük a diákokkal.
15. 6. 3. Évente két alkalommal diákközgyűlést tartunk, melyen meghallgatjuk a diákok véleményét, javaslatait. A feltett kérdésekre, a helyszínen érdemi választ kapnak a kollégium vezetőjétől, tanáraitól.
16. 6. 4. Írásban feltett panaszra, kérdésre az intézmény vezetője 15 napon belül írásban választ ad.

 

13. A kollégium helyiségeinek használati rendje
14. 1. A harmadik emeleten közösségi szoba van, melynek több funkciója van: 13-16-ig és 19.00- 20.45-ig társalgó, szabadidőszoba, kollégiumi foglalkozási terem színteréül szolgálnak.
15. 2. A hálószobák kulcsát év elején a szoba lakói megkapják, melyet minden esetben távozáskor le kell adni.
16. 3. Az elveszett kulcsot az elvesztőnek, vagy a szoba közösségnek saját költségére pótolni kell.
17. 4. A szoba a kollégisták életének lakótere, bútorait átrendezni csak kollégiumvezetői engedéllyel szabad, ágyat és egyéb bútorokat a fűtőtest elé nem szabad helyezni.
18. 5. Teakonyha áll a tanulók rendelkezésére a III. a IV. és az V. emeleten, amely az étkezésre, kisebb ételek elkészítésére, valamint a kollégiumi főzőkör alkalmaira szolgál. A konyhai eszközöket nem szabad kivinni. A használt edényeket, evőeszközöket, felszereléseket el kell mosogatni, a kiskonyhát mindig rendben kell elhagyni.
19. 7. A hűtőszekrény a romlandó ételek közös tárolására szolgál. A zárható rekeszes hűtőszekrények kulcsai a szobakulcsokra vannak feltéve, ha elvész a szobalakóknak közös költségen ezt pótolniuk kell.
20. 8. Az ebédlő az étkezési időpontokban használható, a rend megtartása mellett. Konyhai tányérokat, evőeszközöket az ebédlőből kivinni nem szabad.

Az ebédlőben is elvárt a kulturált viselkedés.

A közös kollégiumi rendezvények színtere is az ebédlő.

13. 9. Sportudvar közös az iskolával.

15 óra 50 percig és szilencium után az esti kimenő végéig használhatják a kollégisták. Egymás testi épségére fokozottan ügyelniük kell. A pálya tisztaságáról a használók gondoskodnak. A tornatermet heti egy alkalommal vehetik igénybe a kollégisták. Nevelőtanár felügyeli sporttevékenységüket.

13. 10. A liftet 4 fő használhatja egyszerre.

 

14. Egyéb a kollégium életével kapcsolatos rendelkezések
15. 1. A fiúk a lány emeletekre nem mehetnek fel, a leányok a fiúk szintjén, a folyosón és a közösen használt termekben: kiskonyha, számítógépterem, játékterem tartózkodhatnak, a fiúk lakószobáiba nem léphetnek be. Fiú-lány kapcsolatokban elvárjuk a jó ízlés határain belüli viselkedést.

14.2. Év elején a diákok kötelesek szobájukat, szekrényeiket leltár szerint átvenni, év végén a hazautazás előtt pedig az eredeti állapotnak megfelelően átadni a csoportvezető tanárnak a kulcsokkal együtt.

14. 3. A sportszereket tiszta, karbantartott állapotban az ügyeletes tanár részére kell átadni, aki gondoskodik azok elzárásáról.
15. 4. A tanulók a kollégium területén gépkocsival nem parkolhatnak.
16. 5. Az ágyneműhuzatot egészségügyi szempontból mindenki köteles használni.

 

15. A szülő jogai és kötelességei
16. 1. A szülő joga, hogy
17. 1. 1. megismerje a kollégium pedagógiai programját, házirendjét, kapjon tájékoztatást az abban foglaltakról.
18. 1. 2. kapjon rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatást, gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről.
19. 1. 3. kapjon pedagógiai tanácsokat, segítséget gyermeke neveléséhez
20. 1. 4. az iskolai fogadóórák alkalmával részt vegyen a kollégiumvezető és a nevelőtanárok fogadóóráin, rendkívüli esetben előzetes egyeztetés után azon kívül is.
21. 1. 5. kezdeményezze a szülői szervezet létrehozását, és működjék közre annak tevékenységében.
22. 1. 6. részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy.
23. 1. 7. részt vegyen, az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

 

15. 2. A szülő kötelessége
16. 2. 1. Tegyen meg minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért.
17. 2. 2. Tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Kérései, problémái esetén személyesen, levélben, telefonon keresse a nevelőkkel a kapcsolatot. Az iskolai szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával a kollégiumban is keresse fel a nevelőket.
18. 2. 3. Segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a kollégium rendjének, a közösségi élet szabályainak elsajátítását.
19. 2. 4. Segítse gyermekét jogainak érvényesítésében.
20. 2. 5. Belátása szerint hozzon a kollégium vezetése, illetve a nevelőtanár tudomására minden olyan információt, amely gyermeke egészségével, fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatban fontos és szükséges.
21. 2. 6. Elvált szülők esetén, a gondviselő szülőnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a másik szülővel vagy bármely más családtaggal a gyerek elengedhető-e, hova és meddig.
22. 2. 7. Amennyiben a kiskorú gyermek bármilyen okból nem érkezik vissza a kollégiumba, a szülőnek tájékoztatási kötelezettsége van. Nagykorú tanuló esetén, saját ügyében eljárva ezt a diák is megteheti.

 

 

 

Záró rendelkezések

1. A házirend a jóváhagyás után lép hatályba, és visszavonásig érvényes.
2. Az elfogadott házirendet nyilvánosságra kell hozni:

• egy példányt a III. emeleti folyosó falára teszünk ki,
• egy példányt a diákönkormányzat kap,
• egy példány kerül az intézményvezetőhöz az iskolába,
• egy példányt kap a könyvtár.

3. A házirend egy példányát beiratkozáskor a tanulónak és szülőjének át kell adni.
4. A házirend módosítását bármely pedagógus, tanuló kezdeményezheti a kollégium vezetőjénél, a diákönkormányzatnál.
5. A tanév első hónapjában a kollégium vezetője és a diákönkormányzat vezetősége áttekinti a házirendet, és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani.
6. Jelen házirend hatályba lépésétől, érvényét veszti a 2020. augusztus 30-án elfogadott házirend.
7. Jelen házirend elfogadását az intézmény vezetője kezdeményezi a fenntartó szervnél.
8. Jelen házirend kihirdetéséről a kollégium vezetője a jóváhagyást követő öt napon belül intézkedik a csoportvezető nevelőkkel együttműködve.

 

 

Gödöllő, 2024. augusztus 30.

Munkavédelmi szabályzat

Célja, hogy elősegítse a kollégisták biztonságos életre nevelését, adott veszélyhelyzetek felismerését, nagyságuk megítélését, azok sikeres kivédését.

Területi hatálya a VSZC Madách Imre Technikum és Szakképző Iskola, létesített területére terjed ki.

Személyi hatály a kollégium tanáraira és a kollégium tanulóira terjed ki.

A fontosabb munkavédelmi előírásokat szabályzatban kell rögzíteni.

A kollégistákat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A munkavédelmi oktatás terjedjen ki a mindennapi élet munkavédelmi szabályainak ismertetésére, a legfontosabb elsősegély nyújtási ismeretek átadására.

 

Balesetek előidézői lehetnek:

1. a) Áramütés.

Áramütés akkor keletkezik, ha egy külső áramforrás árama érintés során az emberi testen keresztül halad. Az áram élettani hatása – az áram erősségétől függően – sokféle lehet: égési, vegyi bontó, sejtkárosító hatás, az izmok görcsös összehúzódása, a légzés, a szívműködés leállása.

Ezért sérült, meghibásodott villamos vezetékhez, berendezéshez nyúlni szigorúan tilos.

Szabványnak nem megfelelő elektromos berendezést csatlakoztatni, üzemeltetni tilos. A szobákban nagy hő leadású elektromos berendezést üzemeltetni tilos.

1. b) Rossz világítás.

A szobákban a fényerősség rendszerint nem megfelelő. Sok esetben káprázást idéz elő. A káprázás során a tárgyak felismerhetősége csökken. Ilyen esetben nagyobb erősségű világítótest cseréjét kell kérni.

1. c) Központi fűtés.

Általában csökken a szoba levegőjének páratartalma. Ezért a fűtőtestre célszerű párologtatót helyezni, és a szobát szellőztetni.

A forró fűtőtestre gyúlékony anyagot helyezni tilos.

Az esetleges meghibásodásokat azonnal jelenteni kell a tanári szobában.

 

A meghatározott cél érdekében:

Balesetek elkerülése érdekében a kollégiumban TILOS mindenféle olyan magatartás, amely az egészséget, a személy-, és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

A helyiségek, az ott levő berendezések, felszerelések csak a vonatkozó munkavédelmi előírások betartásával használhatók. Fokozottan ügyelni kell a tisztaságra, a szobák rendjére.

  

    1.Egészséget károsító zaj.

A zaj károsító hatása a hallásszervre, a vegetatív idegrendszerre, illetve a munkateljesítményre irányulhat.

Ezért a szobákban rádiót, magnetofont, stb. túlzott hangerővel üzemeltetni, és hangerősítőt működtetni TILOS.

 

2. Mini gázkészülék és elektromos melegítő használata a szobákban TILOS!

A gázkészülék meghibásodása, nem megfelelő üzemeltetése életveszélyt idézhet elő. Az elektromos melegítő csak a kiskonyhában használható tanári felügyelet mellett. A szobákban dohányozni, valamint tűz gyújtásával járó tevékenységet folytatni (gyertya gyújtás, füstölő, öngyújtó használata stb) szigorúan TILOS.

 

3. Elektromos készülékek elromlása esetén a készüléket szétszedni, azokba benyúlni, saját kezűleg javítani TILOS.

Meghibásodott konnektorba TILOS a dugaszoló aljzatot, valamint tárgyakat behelyezni.

Villanykörte kiégése esetén a tanulók kötelesek jelezni a hibát a nevelőtanár felé. A tanulók nem cserélhetik ki a villanykörtét, valamint az automata biztosítókhoz sem nyúlhatnak.

 

4. A vízcsapokat használat után gondosan el kell zárni.

Takarítás, tisztálkodás során a folyosók, lépcsők, fürdőszobák kövezete síkossá, balesetveszélyessé válhat. Ezért a folyosón, lépcsőn lassan, megfontoltan közlekedjünk, a fürdőszobát, WC-t rendeltetésszerűen használjuk. Használat után a kövezetet szárazra töröljük.

    

5. Bomló, romló ételmaradék.

Az ételmaradékot rendszeresen a kukába kell önteni. A szobai szeméttárolóban nem tartható.

 

6. Közlekedés az udvaron, utcán.

Az udvari járdák téli időszakban csúszósak, balesetveszélyesek.

Az udvaron személyautók közlekednek. Ezért az udvari közlekedés körültekintést igényel.

Az utcán kötelező a közlekedés szabályainak betartása.

 

7. Italozás hangoskodás, éjszakai televíziózás.

A kollégium területén italozni, hangoskodni, takarodó után TV-t nézni szigorúan tilos.

 

A folyosókon elhelyezett tűzoltó készülékeket a helyükről eltávolítani vagy rendeltetésüktől eltérő célra használni TILOS!

 

A tanuló köteles azonnal a nevelőtanárt értesíteni, ha bármilyen jellegű olyan eseményt észlel, amely a személy – és vagyonbiztonságot veszélyeztetheti. Továbbá köteles a kollégium területén lévő eszközök, tárgyak esetleges meghibásodását, rendeltetéstől eltérő működését jelenteni a nevelőtanárnak.

 

Az elsősegély nyújtási ismeretek is a munkavédelmi oktatás részét képezik.

 

8.Tűzvédelmi szabályzat

A szabályzat területi hatálya kiterjed a VSZC Madách Imre Technikum és Szakképző Iskolában létesített kollégium helyiségeire.

Személyi hatálya kiterjed a kollégium tanulóira és nevelőire.

Feladata, hogy megismertesse a személyi hatálya alá tartozókkal a megelőző tűzvédelem fontosabb szabályait, a tűz esetén szükséges teendőket.

1. A kollégium lakóit tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni.

Az oktatás tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

2. A kollégium területén tűzveszélyes tevékenységet csak a kollégium vezetőjének előzetes hozzájárulása esetén szabad végezni.

Dohányozni csak a iskola kerítésén kívül, attól 5 m-es távolságban lehet.

3. Forró vízzel üzemelő központi fűtőtesteken, vagy közvetlen közelükben gyúlékony, robbanás veszélyes anyagokat elhelyezni szigorúan tilos.
4. A szobai szeméttárolóban elhelyezett papírt, és egyéb gyúlékony anyagot naponta el kell szállítani.
5. A szobákban elektromos melegítő eszközöket, berendezéseket használni tilos.
6. Mindenkinek ismernie kell a számára kijelölt menekülési útvonalat.
7. A szobák kijáratait, a folyosókat, a lépcsőházat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad.
8. Tűzvédelmi gyakorlat során a kollégistákkal meg kell ismertetni a menekülési útvonalat, a Tűzoltóság szabályos értesítését, a kézi tűzoltó készülékek használatát.
9. Tűz esetén az energiaszolgáltatást (áram, gáz) meg kell szüntetni.
10. Teendők tűz esetén.

Ha kollégium területén, vagy közelében tüzet észlel, azonnal jelezze a recepciósnak. Távolléte esetén azonnal jelezze a Tűzoltóságnak telefonon a következőket:

-        hol van a tűz?

-        mi ég?

-        mekkora a tűz?

-        mit veszélyeztet?

-        emberi életveszélyben van-e?

-        közölje velük nevét,

-        kérdezze meg, név szerint ki vette a tűzjelzést.

11. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy beavatkozása nem jelent közvetlen veszélyt önmaga számára, és ért a tűzoltó készülék kezeléséhez, kísérelje meg a tűz eloltását.

 

A Tűzvédelmi szabályzat megjelenése napján lép életbe, visszavonásig érvényes.

 

 

Elfogadó határozat

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésében biztosított jogunknál fogva a VSZC Madách Imre Technikum és Szakképző Iskola házirendjét elfogadjuk.

A nevelőtestület nevében:

 

                                                             …………………………………………..

                                                                                     igazgató

Gödöllő, 2024.08.30.

 

 

 

 

Egyetértés

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésében biztosított jogunknál fogva a VSZC Madách Imre Technikum és Szakképző Iskola házirendjét elfogadjuk.

 

Az diákönkormányzat nevében:

 

Gödöllő, 2024.08.30.

 

                                                             ………………………………………………

                                                                                     diákönkormányzat elnök

 

 

 

 

Egyetértés

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésében biztosított jogunknál fogva a VSZC Madách Imre Technikum és Szakképző Iskola házirendjét elfogadjuk.

 

A kollégiumi diákönkormányzat nevében:

 

            Gödöllő, 2024.08.30                                           ………………………………..

                                                                                   kollégium diákönkormányzat elnöke

 

 

 

 

 

9. SZ. MELLÉKLET

AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE

 

1.1.   A tanórán kívüli foglalkozások rendje

 

Az egyéb foglalkozások a kötelező és szabadon választott foglalkozásokat követik. A résztvevőkkel egyeztetett időpontban, az intézmény nyitvatartási idején belül szervezhetők, ha a foglalkozás tanítási órával nem ütközik, és helyét, idejét egyeztették az igazgatóhelyettessel. A foglalkozások rendjét a foglalkozási terv rögzíti, melyet az intézményvezető hagy jóvá.

 

1.2.         A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje

 

A tehetséggondozásra, illetve a felzárkóztatásra szervezett foglalkozásokat a tanulók közül bárki igénybe veheti. Ezek időpontjait, helyét és a foglalkozásokat vezető tanárok nevét az iskola hirdetőtábláján és honlapján minden tanév szeptemberében az intézményvezető közzéteszi.

 

1.3.         A számítógéptermek használati rendje

 

A számítógépteremben a tanulók csak oktató engedélyével és jelenlétében tartózkodhatnak. Az óra elején csak oktatói utasításra szabad bekapcsolni a gépeket, és azonnal jelenteni kell az esetlegesen észlelt hibákat. A számítógépekre csak a foglalkozásokhoz szükséges állományok telepíthetők. Játékok telepítése, a magánjellegű internet használat, illetve saját adathordozók, egyéb hardver eszközök bevitele tilos. Az óra végén, a tanulói munka végeztével a megváltozott konfigurációs állományokat vissza kell állítani az eredeti állapotukba. A használat során be kell tartani a vírusok elleni védekezés általános szabályait (lásd még: informatika szabályzat előírásai szabályai).

A hardver eszközöket szétszerelni, csatlakozókat eltávolítani nem szabad. A számítógépterembe ételt, italt bevinni, ott étkezni, inni szigorúan tilos, és a foglalkozások során meg kell őrizni a gépterem rendjét és tisztaságát.

A számítógépterem használati rendjére vonatkozó rendszergazdai utasításokat mindenki köteles betartani.

Az iskola könyvtárában a tanulók használhatják a számítógépeket, a rendelkezésre álló vezeték nélküli rendszeren keresztül az iskolai azonosítójukkal csatlakozhatnak az iskolai hálózathoz.

 

1.4.         A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata

 

A tanulók a tanirodákban, gyakorlati oktatóteremben csak az oktató engedélyével tartózkodhatnak. A különböző ékszerek viselése, a hajviselet, az öltözködés a szakmai szabályok vagy az oktató utasításai alapján korlátozhatók. A tanuló a gyakorlati foglalkozások során az eszközökkel, gépekkel, különös gondosággal köteles eljárni, vigyáznia kell mások és saját testi épségére, a rábízott berendezésekre, eszközökre. Az anyagokkal takarékosan, kellő gondossággal köteles gazdálkodni. Bármilyen rendellenességet, balesetet azonnal jelentenie kell az oktatónak, és mindent meg kell tennie a veszélyhelyzet elhárításáért. A foglalkozások végén a munkahelyét rendben és tisztán hagyja el.

 

1.5.         A tornaterem használati rendje

 

A tornatermek/kondicionáló termek tanítási időben és tanítási időn kívül csak a testnevelők engedélyével és felügyeletével használhatók, kivételt képeznek ez alól a hivatalos bérlők.

E fejezet alkalmazásában testnevelő alatt a testnevelés szaktárgyi órát tartó helyettesítő oktató, továbbá a sport szakoktató is értendő.

A tanulók kötelesek a felszerelésüket, még alkalmankénti felmentés kérése esetén is magukkal hozni. A felmentett tanuló a testnevelő által kijelölt helyen tartózkodik az óra teljes időtartama alatt, amennyiben ezt nem tartja be, igazolatlan a mulasztása. Az állandó felmentett, a részlegesen felmentett, a gyógytornára utalt tanulók felmentésükről az iskolaorvosi igazolást szeptember végéig átadják a testnevelőnek.

Esetenkénti felmentést a testnevelő adhat szülői írásbeli kérésre vagy az iskolaorvos javaslata alapján. Az állandó felmentéssel rendelkező tanulóknak nem kell jelen lenniük az órákon, ha az a tanítási nap első vagy az utolsó órája. A testnevelési órára érkező tanulók megvárják, amíg az előző osztály elhagyja az öltözőket, csak ezután vonulhatnak be, majd a becsöngetésig az öltözőben fegyelmezetten viselkedve várják az oktatót. Az óra végén az öltöző elhagyásakor lekapcsolják a villanyokat, és kulcsra zárják annak ajtaját.

Pénzt és értéktárgyat a tanulók nem hagyhatnak az öltözőben. Ezek elzárásáról az óra előtti szünetben a testnevelő gondoskodik, míg az öltözők és zuhanyozók rendjéért, tisztaságáért a tanulók felelősek. Óra alatt tanuló az öltözőben nem tartózkodhat. A tanulók a tornaterembe csak a testnevelés órához szükséges felszerelést, eszközt vihetik be, kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas, valamint telefon, zenelejátszó eszköz – a testnevelő engedélye hiányában – bevitele tilos)

A tanulóknak ismerniük kell és be kell tartaniuk a baleset- és munkavédelmi előírásokat. Tanórai baleset esetén, a tanuló azonnal jelezze sérülését testnevelőjének.

 

1.6.         A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

 

Az iskolában heti rendszerességgel orvos, a hét három napján pedig védőnő rendel. A rendelések a kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint, fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnök értesíti. A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezője gondoskodik a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról, míg az iskolai gyakorlati oktatás idején ezt a feladatot az iskolaorvos látja el. A vizsgálatokon való részvétel kötelező, a hiányzók a pótlásról egyénileg kötelesek gondoskodni.

 

 

10.SZ. MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSREND RENDKÍVÜLI HELYZET ÉS DIGITÁLIS MUNKAREND ESETÉRE

Az oktatási intézmények működési rendjét rendkívüli helyzet (pl. járványügyi helyzet, digitális munkarend) esetén a Kormány rendeletben szabályozhatja.

Ebben az esetben a házirend kiegészítéseként egyedi iskolai szabályozás lép életbe.

 

1.1.  Munkaszervezés rendkívüli járványügyi helyzet esetére

• Az igazgató és egyik helyettese az épület nyitvatartása alatt benn tartózkodik és minden kérdésről felelősen dönt. Az intézmény külső kommunikációja rajtuk keresztül zajlik.
• Ha bármelyik tanuló vagy dolgozó, vagy az egy fedél alatt élő hozzátartozója megfertőződik, a vezetőt értesíteni kell.
• A feladat- és hatáskörök megosztására munkacsoportok kerülnek létrehozásra. A munkacsoportok az általuk eddig is használt, vagy újonnan bevezetett csatornákon egyeztetnek.
• Az épület nyitvatartása: naponta 8:00-16:30, pénteken 14:00-ig. Belépni csak külön igazgató engedélyezés után lehetséges, minden ügyet online, telefonon intézünk. A technikai-titkársági- recepciós dolgozók eszerinti időben tartózkodnak munkahelyükön. A személyes kontaktust kerülve ki- ki a saját területéről gondoskodik. Az öltözőhelyiségbe csak egymás után, egymást nem zavarva léphetnek be. A recepciósok az üvegablakon keresztül kommunikálnak. A postázás és az eljáró tevékenység minimális személyes találkozással történik (postaláda, eljárói csomag összekészítése).
• A fertőtlenítő takarítást haladéktalanul megkezdjük, egy-egy terem elkészülte után azt az ajtót lezárjuk, oda senki nem léphet be.
• A számítógéptermeket az előzetes igényfelmérést követően egyénenként vagy 5 főnél nem nagyobb csoportban egyeztetett időpontban lehet igénybe venni.

 

1.2.  Az oktató feladatai a digitális munkarendben

• létrehozza és működteti a Google Classroomot, jelentkezteti a tanulókat
• prioritásként kezeli a végzős tanulókat és a vizsgatárgyakat
• gondoskodik a tananyag módszertani feldolgozásáról és számonkéréséről, egyeztetve saját munkaközösségével, ezt archiválja
• szabadon megválasztott nevelési-oktatási eszközöket alkalmaz (max. 3-4 platform, applikáció)
• technikai és/vagy módszertani segítséget nyújt kollégái számára, ha igény van rá
• heti bontásban ad feladatokat
• az iskola infrastruktúrájának használatával vagy otthonról végzi munkáját
• a heti órarendben az órájaként jelzett időpontban, illetve a tanuló számára igény esetén online egyéni vagy csoportos konzultációt biztosít
• a keletkező értékeléseket a KRÉTÁ-ban dokumentálja
• kerüli a diákok túlterhelését, reálisan megoldható feladatokat tűz ki
• az értékelést sokszínűen, előre nyilvánosságra hozott módon végzi, ha a tanuló nem teljesíti tanulmányi kötelezettségét, figyelmezteti a lehetséges következményekre, de a fő hangsúlyt a motiválásra helyezi
• a szakmai programban rögzített érdemjegyek számától eltérhet, ha a tantárgy jellege és a megváltozott módszertan ezt indokolja
• saját munkacsoportjával rendszeresen egyeztet, tapasztalatait megosztja velük
• az informatikai munkacsoport ajánlásait figyelembe veszi, használja az általuk készített oktató segédeszközöket, probléma esetén kapcsolatba lép a rendszergazdával

 

1.3.  Az osztályfőnök feladatai a digitális munkarendben

• gondoskodik a Kréta naprakész állapotáról, az osztályzatok, hiányzások adminisztrálásáról (az oktatókkal egyeztetve)
• gondoskodik az aktuális információk eljuttatásáról minden irányban
• segíti a vizsgaszervezést, előkészíti a tanév tervszerű lezárását
• esetlegesen kollégiumban maradt diákról jelez
• felméri, hogy az osztályba járó diákok rendelkeznek-e az online tanulás feltételrendszerével, amennyiben nem, tájékoztatja az intézmény vezetőjét
• összegyűjti és eljuttatja a vezetőséghez a tanulóktól vagy a szülőktől érkezett kérdéseket, jelzéseket, javaslatokat
• tudatosítja a tanulókban a napi és heti időbeosztás elkészítésének és betartásának fontosságát
• jelzi a tanulók felé a mulasztás (hiányos jelenlét, feladatleadás) következményeit
• pozitív visszajelzéseivel segíti a tanulókat
• továbbra is gondot fordít a lemorzsolódás megelőzésére
• igény esetén felajánlja az iskolapszichológus online segítségét
• gondoskodik a pályázatok figyeléséről és módosulásairól

 

1.4.  A tanulók feladatai a digitális munkarendben

• a körülményekhez igazodva teljesítik tanulmányi kötelezettségüket, melyhez az iskola minden segítséget megad
• folyamatosan figyelik (minden munkanapon) az összes eddig használt online csatornát, különösen a KRÉTA, Google Classroom, a Facebook csoport és az iskolai riadólánc értesítéseit
• feladataikat időben és rendben elkészítik, egymást online segítik a tananyag elsajátításában
• technikai probléma esetén azt jelzik osztályfőnöküknek, illetve az oktatóknak
• igazolást, okiratot online töltenek fel, igényelnek, különös tekintettel a tankönyvrendelésre
• részt vesznek a digitális munkarend optimalizálásához kapcsolódó felméréseken

 

1.5.  A digitális munkarendre vonatkozó egyedi szabályok

• A tanítási órák rendje (egyedi órarend szerint is):

• kontaktóra: az aktuális órarendben az adott tantárgyi óra időpontjában vagy a rendkívüli helyzetre adaptált egyedi órarendben erre kijelölt időpontban történik
• konzultációs óra: az oktató által megjelölt időpontokban, illetve tanulói megkeresés esetén közösen egyeztetett időpontban történik
  • A digitális munkarendben megtartandó foglalkozások rendjéről, az órák szervezéséről, az elvárt applikációk használatáról és az értékelés módjáról a szaktanár köteles az érintett tanulócsoportot a munkarend bevezetését követően azonnal tájékoztatni.
  • A szaktanár a Google Classroomban történő tananyagmegosztás és feladatkiosztás mellett az egyes tanulócsoportok számára egyéb online felületek és alkalmazások (pl. Redmenta, Quizlet, Kahoot, Discord, Zoom, tanári honlap vagy blog) használatát is előírhatja, de ezekről a tanulókat a digitális munkarend kezdetén szintén köteles tájékoztatni.
  • Az online térben, digitális felületeken, nyilvános kommunikációs csatornákon minden oktatással összefüggő ügyben a házirend vonatkozó szabályozásai érvényesek. A tanulók megnyilatkozásaikért, azok valóságtartalmáért, hangneméért ugyanúgy felelnek a rendkívüli helyzet és a digitális munkarend időtartama alatt is.
  • A videohívás, videokonfencia keretében megtartott foglalkozáson a tanulóra ugyanazok a magatartással kapcsolatos elvárások vonatkoznak, mint az iskolai tantermi környezetben.
  • A kontaktórákon való jelenlét, továbbá kamera és mikrofon használata minden, a digitális munkarendben érintett tanulótól elvárható, kontaktórákon és a számonkérések alkalmával egyaránt.
  • Azokon a foglalkozásokon, amelyekkel kapcsolatban az oktató kötelező jelenlétet írt elő, a tanulók hiányzásai rögzítésre kerülnek.
  • A foglalkozások megvalósítási formái eltérhetnek, van lehetőség feladatkiosztásra, e-learning tananyagok használatára és videohívás keretében megvalósított kontaktórákra is, ezek rendjét és sorrendjét az oktató határozza meg, de a tanulói igények alapján ettől eltérhet.
  • Amennyiben az oktató indokoltnak látja, az egymással párhuzamosan ugyanazt a tananyagot tanuló diákokat összevonhatja közös csoportba, tarthat közös online kontaktórát vagy konzultációt.
  • A tanulói jelenlét hiányáról, érdemjegyekről a tanuló és gondviselője a KRÉTA rendszeren keresztül és a csoport által használt egyéb csatornákon is értesítést kap.
  • A szülő/gondviselő köteles a tanuló digitális munkarendben való részvételét átmenetileg korlátozó vagy akadályozó körülményekről az osztályfőnököt, tartósan fennálló problémák esetén az osztályfőnököt és az iskolavezetést egyaránt tájékoztatni.
  • A digitális munkarendben kijelölt feladatok kitöltésének, leadásának határidejét az oktató állapítja meg, de a pedagógiai alapelveket (pl. dolgozatok számának napi maximuma; dolgozat bejelentési kötelezettsége) és a tanulók aktuális terhelését köteles figyelembe venni. Az egyes feladatok, beszámolók elkészítésére megadott időkorlát a feladatok jellegéből adódóan – illetve a korábbi digitális munkarendben szerzett tapasztalatok okán – eltérhet, erről az oktató köteles a feladat előtt tájékoztatni a tanulókat.
  • Amennyiben a tanuló a kötelező feladatot (pl. dolgozat, beadandó, prezentáció) technikai vagy egyéni (pl. családi, egészségi) okok miatt nem tudja a kijelölt határidőig leadni és erről az adott oktatót az oktató által kijelölt kommunikációs csatornán időben értesíti, a feladat elkészítésére haladékot Ennek részletei (beszámolás módja, haladék időtartama) az oktató egyéni mérlegelési körébe tartoznak.
  • Amennyiben a tanuló a kötelezően elkészítendő feladatát határidő előtt nem készíti el és erről nem is értesíti oktatóját, feladatára elégtelen érdemjegyet kap. A javítás módját és időpontját az oktató határozza meg.
  • A digitális munkarendben feladatait késve elkészítő vagy el sem készítő, a foglalkozásoktól rendszeresen távolmaradó, oktatóival nem kommunikáló tanulót az osztályfőnök és az iskolavezetés figyelmezteti és felhívja a tanuló figyelmét a digitális munkarend elhanyagolásának következményeire.
  • A digitális munkarendben az oktató az adott tantárgy heti óraszámától függően havonta érdemjeggyel értékelendő – vagy valamilyen egyéb értékelést igénylő – feladatot köteles adni a tanulók számára. Az oktató köteles a tanuló által digitális feladattal megszerzett érdemjegyet dokumentálni (pl. mentett dokumentumok, képernyőkép, Classroomból generált táblázat stb.) és a digitális munkarendben szerzett érdemjegyet a KRÉTA rendszerben is egyértelműen jelezni.
  • Az év végi érdemjegyek megállapításánál az oktató köteles figyelembe venni a tanuló digitális munkarend során mutatott hozzáállását és szorgalmát. A tanuló a digitális munkarendben is felelős az előírt mennyiségű és minőségű érdemjegy megszerzéséért.
  • A digitális munkarendben mutatott teljesítménnyel (pl. romló tanulmányi átlag, év végi elégtelen eredmény) és azok következményeivel kapcsolatban visszamenőlegesen intézkedés nem tehető

 

 

 

 

Jogszabályi háttér

 

• évi LXXX. törvény a szakképzésről
• évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• évi XCIII. törvény a munkavédelemről
• 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról
• 229/2012. (VIII. ) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
• 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről
• 17/2014. (III. ) EMMI rendelet a tankönyvvé, a pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
• 20/2012. (VIII. ) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 4/2002. (II. ) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól